Megint leállás volt az olajszállításban

Csütörtök este ismét leállt az olajexport Magyarország felé, pénteken délután azonban már újra is indult. A gondot a vihar okozta, amely Ukrajnában elszakított egy áramvezetéket. A magyar ellátórendszer gond nélkül tudja kezelni a hasonló helyzeteket - hangzott el a Mol sajtótájékoztatóján.

Kézben tartott ellátás

A január eleji leállásra adott magyar reakció azt mutatja, hogy a magyar szisztéma jó, és a Molnak kellő reagáló ereje van az ilyen helyzetekre - mondta Alács Lajos, a társaság stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója. Az olajcég szerint az együttműködés példás volt.

Az olaj kereskedelme globális keretek között folyik, a világ két legjelentősebb kőolaj-ellátó térsége az Arab-öböl és Oroszország, innen fedezik az USA és Európa, továbbá a szingapúri üzleti központ fő szükségleteit. Az olajárakat mindenkor a fő piacok határozzák meg, vagyis Magyarország esetében a mediterrán térség és a rotterdami piac. Magyarország szervesen integrálódott a világpiacba. Oroszország Európán kívül szállít az Egyesült Államokba, és Ázsia távol-keleti is részeibe is, például Kínába. Ami az olajpiacon nagy vonalakban várható ármozgásokat illeti, az 50 dolláros szint tartósnak igérkezik, ezt az enyhe idő is támogatja.

Az EU 3 irányból jut hozzá az orosz kőolajhoz, a Barátság vezetéken kívül északi-tengeri és déli tengeri utakon szállítják hajóval az energiahordozót. A Barátság vezeték a KGST-korszak pozitív öröksége, ami gyakorlatilag közvetlen összeköttetést biztosít a termelő és a felhasználó területek között. Ez egyébként csak Kanada és az Egyesült Államok között van hasonlóképp. A csővezetékkel való transzportálás nagy előnye például a hajóval történő szállítással szemben, hogy itt nincs kirakodási költség és veszteség. A Barátság napi 2 millió tonna olaj szállítására alkalmas, Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország irányába. Magyarországot Ukrajna felől éri el a Barátság I. nevet viselő vezeték, ami korábban Csehszlovákia felől érkezett az országba, de 1968 után közvetlen ágat is építettek Magyarországra.

A Barátság még sokáig összeköt az oroszokkal

A Barátság vezeték "forrás-vidéke" a Szamara-tájék, az oroszok itt üzemeltetnek egy keverő központot, ami a vezetékbe egy nagyjából állandó minőségű ("orosz exportkeverék") elegyet tölt. Ezt az adottságot használni kell, még ha olykor átmeneti leállások is vannak. Az elmúlt 2-3 évben az egész vezetéket felújították, tehát jó állapotban van. Ezt atért is fontos leszögezni, mert a híresztelésekkel ellentétben az oroszok nem tervezik a vezeték leállítását, ez egyébként elemi export-érdekük is. Az oroszok orientációjában ettől függetlenül egyre fontosabb szerepet kap a távol-keleti vonal.

A Barátság elsőszámú alternatíváját jelentő Adria-vezeték 1978-ban készült el Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország közötti szerződés révén, azonban 1981-re kiderült, az akkori körülmények között nem gazdaságos az üzemeltetése. Az Adria-vezeték 10 millió tonnás kapacitása elégéges Magyarország és Szlovákia igényeinek fedezésére is, amiből a magyar igény 6 millió tonna. Ez a vezeték Százhalombatta és Horvátország között alkalmas oda-vissza menő szállítások bonyolítására, de az irányváltásra a Barátság is alkalmas. Egyébként 1990-1991-ben már használni kellett az Adria-vezetetéket a kőolaj Magyarország felé szállítására, amikor egy nagyobb, kéthónapos leállás volt a Barátság-vezetéken. Később, a délszláv konfliktus idején az Adria-vezeték évekig szünetelt.

A magyar kőolaj-rendszer 2 kőolajtárolót foglal magába Tiszaújvárosban és Százhalombattán, míg késztermék-tárolóból több is van az országban, egyenletesen elosztva az elérhetőség érdekében. A stratégiai készletekből mindössze 10 ezer tonnát kellet felszabadítani, a Mol ezt január végéig visszatölti a tárolókba, bár erre a szabályozás fél év határidőt adna. Az MSZKSZ készleteiből csak azzal a feltétellel szabadítható fel olaj, ha annak visszapótlása garantált. A piaci egyensúlyt sikerült megőrizni, az ellátási hiány lehetősége föl sem merült. A kölcsönös üzleti érdekek egyébként szintén a rendszer stabilitása irányában hatnak. Ma sokkal nagyobb az ellátásbiztonság, a rendszer stabilitása, mint akár 15 esztendővel ezelőtt.

A mintegy 547 ezer tonna stratégiai készlet bőségesen elég a hasonló esetek kezelésére, a Barátság technikai javítására, az Adria-vezeték beindítására, és az alternatív beszerzés megszervezésére is. Ezen kívül 645 ezer tonna késztermék van készleten. A kőolaj több mint egy hónapra elegendő, míg a teljes készlet 90 napra. A Mol a 10 ezer tonnás mennyiséget piaci áron vette ki a stratégiai kőolajtartalékból. A vállalat saját tartalékai 3-7 napra elendőek, tehát a stratégiai készletek felszabadításáig is van némi mozgástér.

A magyar készletet egyébként nem állami büdzséből finanszírozzák, hanem banki alapon, amelynek költségei a végárakba is be vannak építve. Annak idején, 1993 és 1996 között az olcsó olaj korszakában töltötték fel, olykor frissítik. A tároló megépítése feltétele volt a Nemzetközi Energiaügynökséghez való csatlakozásnak, ami viszont az OECD- tagság előfeltétele volt. Az MSZKSZ szigorúan, havonta részletes jelentést készít a készletek mennyiségéről, milyenségéről.

Az olajválságok már az 1970-es évek óta rákényszerítették az országokat az ilyen helyzetek kezelésére vonatkozó eljárások kidolgozására. A gázellátásban azonban nem voltak hasonló tapasztalatok, ezért is volt váratlan a tavaly januári leállás. Azonban az ilyen eshetőségekre is lesz válasz, mivel hamarosan megépül a stratégiai gáztározó.

[origo]/MTI