A verseny kordában tartja a benzinárakat

Nem költségalapon történik az üzemanyagok árképzése, ezért nincs közvetlen hatása annak, ha a Molnak mégis többletköltséget okozna, hogy a Barátság kőolajvezeték helyett más forrásból kell beszereznie az üzemanyagok alapanyagát. A költségek növekedése egyébként is csak hosszabb kimaradás esetén képzelhető el.

Egyre többet hallani aggodalmas hangokat arról, hogy meddig tarthat még a világ kőolajkészlete és mi lesz akkor, ha elfogy a fekete arany a föld mélyéből. A félelmek egyébként nem teljesen alaptalanok, hiszen a kőolaj felhasználása hihetetlen mértékben növekszik. Ugyanakkor a készletek nagysága az elmúlt 25 évben nem csökkent, ami egyértelműen annak tudható be, hogy a geológiai módszerek egyre fejlettebbek.

A világ bizonyított készletei egyébként 1980-ban még kevesebb mint 30 évre voltak elegendők. Utána azonban ugrásszerű növekedés indult be, és 1986-ra már 40 évre előre megvolt a biztos olajmennyiség. Azóta pedig kisebb megingásokkal folyamatosan biztosítani tudják 40 évre előre a kőolajmennyiségét.

A probléma tehát nem a készletek nagyságával, hanem annak elhelyezkedésével van. A bizonyított készleteknek ugyanis több mint a fele a Közel-Keleten található, ami teljesen érthetővé teszi, hogy miért is fontosak az ott lévő országok Amerika számára.

A világ legtöbb kőolaját ugyanis egyértelműen Észak-Amerikában használják fel. A 2004-es adatok szerint a bolygónkon egy nap alatt közel 25 millió hordó gázolajat használtak fel, amiből 12 millióval részesedett Észak-Amerika. A második legnagyobb felhasználó egyébként Ázsia, ahol mintegy 8 millió hordó fogyott el naponta, és csak ezután jön Európa a maga alig 4 millió hordójával.

Az USA olajfüggőségét egyébként jól mutatja, hogy 2004-ben mintegy 500 millió tonna importra szorultak, ami a világ termelésének 12 százalékát jelentette. Ez a mennyiség az USA kőolajfogyasztásának a 63 százalékát fedezte. (Másfél évtizede az USA importfüggősége még csak 40 százalék volt.)

Lassult az orosz kőolajkitermelés növekedése

Oroszországban tavaly nagyjából azonos ütemben, 2 százalék körüli mértékben növekedett a kőolaj és a földgáz kitermelése az egy évvel korábbihoz képest, tette közzé az orosz energiaipari minisztérium.

A földgázkitermelés 2,4 százalékkal 656,2 milliárd köbméterre emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ennek döntő részét, 550,4 milliárdot a Gazprom állami gázmonopólium termelte, egy évvel korábban 547,2 milliárdot. Az ország legnagyobb független gázipari cége, a Novatek tavaly 28,7 milliárd köbméterre növelte kitermelését az egy évvel korábbi 25,3 milliárdról. Európa földgázszükségletének egynegyedét szerzi be Oroszországból, főként Ukrajnán át. A Gazprom 2005-ben 156,1 milliárd köbméter földgázt exportált Európába.

A kőolajkitermelés 2,2 százalékkal bővült tavaly, és ezzel lassult a növekedési ütem az egy évvel korábbihoz képest, mert az új feltárások nem tudták ellensúlyozni a nyugat-szibériai készletek kimerülését. 2005-ben még 2,7 százalékkal nőtt a kitermelés, miután 2004-ben 9 százalékkal, előtte 2003-ban 11 százalékkal gyarapodott. Az energiaipari minisztérium adatai szerint Oroszország olajtermelése 480,5 millió tonnára (napi 9,65 millió hordóra) nőtt tavaly, egy évvel korábban 470,2 millió tonna (napi 9,44 millió hordó) volt. Decemberben a kitermelés 0,4 százalékkal napi 9,79 millió hordóra nőtt a novemberi 9,75 millióról. A kőolajexport 208,9 millió tonna volt tavaly egész évben, decemberben 18,3 millió tonna.