Épülhet a négyes metró alagútja

2006.01.24. 9:17

Megkötötte a négyes metró alagútfúrására vonatkozó szerződést a BKV Rt. és a Bamco konzorcium. A 207,4 millió eurós megállapodás aláírására azt követően kerülhetett sor, hogy a közbeszerzési döntőbizottság elutasította az eljárásból kizárt japán Taisei fellebbezését.

Aláírta a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV Zrt.) a négyes metró első szakaszának alagútfúrására vonatkozó szerződést a Bamco konzorciummal - közölte a Világgazdasággal Gulyás László, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője. A szerződéskötésre azt követően került sor, hogy a közbeszerzési döntőbizottság elutasította az eljárásból kizárt japán Taisei fellebbezését.

A következő néhány hétben a nyertes pályázónak el kell készítenie a kivitelezési, valamint egy végleges munkaszervezési tervet. Ez utóbbi jelöli majd ki a tényleges építési munkálatok kezdési időpontját és első helyszínét - mondta Gulyás László.

A négyes metró megépítésével kapcsolatban 12 nagyobb pályázatot hirdet meg a DBR Metró Projekt Igazgatóság. Ezek közül a legnagyobb - több mint 50 milliárd forint értékű - az alagutak és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak kivitelezésére vonatkozott. A december 12-i eredményhirdetésen a francia Vinci Construction Grands Projets, a német, osztrák és magyar Strabag vállalat, illetve a Hídépítő Rt.alkotta Bamco konzorciumot nevezték meg a tender nyerteseként.

A győztes nettó 207,4 millió euróért, 143 hét alatt válllalta a négyes metró első, Etele tér és Baross tér közötti szakaszán az alagút megépítését. A konzorciumnak az ajánlat szerint a szerződéskötést követően, 18 héten belül le kell gyártania, és Magyarországra kell szállítania két, egyenként több mint hat méter átmérőjű alagútépítő berendezést, amelyek az Etele tértől kezdik majd meg az alagútfúrást. A végső döntésnél az értékelőbizottság két fő szempontot vett figyelembe, ezek közül a kivitelezés ára 90, míg a megvalósítás különböző határidői 10 százalékos súllyal szerepeltek.

Azonban az ügy az eredményhirdetéssel nem zárult le, az eljárásból kizárt japán Taisei - amelynek ajánlata 20 millió euróval olcsóbb volt - fellebbezett a döntőbizottsághoz. A japán cég kizárását a közlekedési vállalat főként arra alapozta, hogy az, a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában, a Betonút Zrt.-t jelölte meg alvállalkozóként.

A magyar társaság a kiírás első szakaszában is szerepelt az Európai Metró JV nevű konzorcium tagjaként, de ajánlattevőként már nem, mivel a BKV Zrt. nem kérte fel ajánlattételre a konzorciumot. A Betonút Zrt. alvállakozóként való megjelölése a közlekedési vállalat szerint a közbeszerzési törvény egyik rendelkezése miatt, jogalapot adott a Taisei ajánlatainak érvénytelenítésére.

A tárgyalások folyamán a BKV Zrt., a Betonút Zrt. alvállakozóként való megjelölésével kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt, és azt a Taisei Corporation szerint tudomásul vette - közölte korábban a japán társaság. A jogorvoslati kérelme elutasításáról szóló hírt meglepődéssel fogadták a Taiseinél - közölték a társaság képviselői. Mivel a céghez még nem jutott el a döntőbizottság hivatalos határozata, a további lépésekről csak később, annak ismeretében döntenek a vállalatnál.

Ha minden a tervek szerint alakul, 2009 december végétől már megindulhat a forgalom a négyes metró első szakaszán, míg a második szakasz üzembe állítása egy évvel később várható - optimális esetben. A négyes metró második szakaszának alagútfúrására újabb pályázatot indít majd a BKV Zrt., amelynek során, hirdetmény nélküli tárgyalás keretében próbálnak megegyezni a Bamco konzorciummal. Ha sikerülne megállapodni, az számottevő idő- és költségmeg-takarítást jelenthetne, a már az alagútban lévő fúrópajzsokkal lehetne folytatni a munkát - tette hozzá Gulyás László.

A négyes metró első szakaszának költsége nettó 236 milliárd forint, míg a teljes beruházás, a tervek szerint 300 milliárd forintba kerül. A projektet 79:21 százalékos arányban finanszírozza az állam, illetve a főváros. Az összköltség 75 százalékára hitelt nyújt az Európai Beruházási Bank (EIB). A kölcsönt is, a finanszírozás arányának megfelelően veszi fel a kormány és az önkormányzat. Az EIB kedvező feltételekkel, rendelkezésre tartási jutalék nélkül nyújtja a kölcsönt: a futamidő 25 év, a türelmi idő hét év, a kamat pedig háromhavi Euribor közeli.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK