Paks nélkül drágábban adnák az áramot

Magyarországon az átlagosnál nagyobb ugyan az atomenergia elfogadottsága, de a biztonsággal összefüggő társadalmi érzékenység az elmúlt 20 évben sok nyugati országban megakadályozta a nukleáris erőművek térnyerését. A hagyományos energiaellátás utóbbi időben tapasztalható bizonytalanságai és a felgyorsulni látszó klimatikus változások azonban az atomenergia reneszánszát eredményezhetik.

Az atomenergia az egyetlen jelentősebb energiaforrás, melynek előállítási költségeibe az úgynevezett externáliákat (külső költségek: például a keletkező hulladék biztonságos elhelyezésének költsége) is beleszámítják. Ezekkel együtt és az erőműépítés nem ide tartozó anyagi vonzataival is az atomenergia az egyik legversenyképesebb energiaforrás - mondta el az [origo]-nak Gadó János, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézetének igazgatója.

Az atomerőművel gazdasági szempontból talán az a legnagyobb probléma, hogy lassan épül föl, ám üzemeltetési költségei alacsonyak (a szénerőműre éppen az ellenkezője igaz). Az esetleges élettartam-hosszabbításról a parlamentnek is döntenie kell, Gadó János szerint ez nem zárja ki azt, hogy népszavazáson a köz véleményét is kikérjék az ügyben.

Az atomerőmű üzemanyagát alkotó urán világpiaci árát egyébként éppúgy felkorbácsolhatja a nemzetközi kereslet, mint a szénhidrogének árát, a globális tendencia tehát ebből a szempontból is fontos. Az megnyugtatásul elmondható, hogy ma már létezik az a technológia, amely páratlan hatékonyságával biztosítja, hogy az atomerőművek még növekvő részesedésük esetén sem kényszerülnek nyersanyaghiánnyal szembenézni (a hulladékot mintegy 95 százalékban újrahasznosítják).

Gadó János szerint a világ több ok miatt sem mondhat le az atomenergiáról, és ha valamilyen szerencsétlen baleset nem szól közbe, valószínűleg sok ország fogja felülvizsgálni korábbi elutasító álláspontját. Ahogyan például már Németország és maga az EU is engedékenyebb hangot üt meg a témában.

Magyarországon meglehetősen magas az atomenergia társadalmi támogatottsága, ami megkönnyíti az ügy szakszerű kezelését - mondta el az [origo]-nak Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának főigazgató-helyettese.

A Paksi Atomerőművet nem óriási költségvetési támogatások tartják életben, sőt, az erőmű a költségvetés nettó befizetője, évente milliárdos összegeket fizet be a Nukleáris Pénzügyi Alapba. Lux Iván az [origo] kérdésére elmondta, a világban léteznek állami és magánkézben üzemelő nukleáris erőművek is, a paksi létesítmény privatizálásának ezért nincs elvi akadálya. A szakember is azt mondja, ma nincs olyan energiaforrás, mely pótolhatná az atomenergiát. Egy esetleges terrortámadás kockázata alacsony, az új technológiák minden másnál nagyobb hatékonysággal állítanak elő villamos energiát, környezetvédelmi és anyagi szempontból tehát a nukleáris erőmű nélkülözhetetlen, sőt, bővítése is kívánatos lenne.

Egyesek úgy vélekednek, a globális felmelegedés csak az atomenergia segítségével állítható meg. A "Zöld Gurunak" nevezett James Lovelock azzal érvel, hogy a negatív folyamatok annyira felgyorsultak (hurrikánok, árvizek, a jégsapka olvadása és a többi), hogy egyszerűen nincs idő megújuló energiaforrásokkal pótolni a szénerőműveket, annak ellenére sem, hogy a megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiák meglehetősen gyorsan fejlődnek. A professzor szerint csak így lehet fenntartani a Föld ökológiai egyensúlyát a következő időkben is.

"A negatív folyamatok annyira felgyorsultak, hogy nincs idő megújuló energiaforrásokkal pótolni a szénerőműveket"

A megítélés változását jelzi az is, hogy a Greenpeace egyik társalapítója is csatlakozott egy, az idén áprilisban indult, az atomenergia használatának bővítését támogató kezdeményezéshez. A Tiszta és Biztonságos Energia Koalíciót az iparág támogatja, és Patrick Moore az egyik elnöke. "Amikor a 70-es évek elején segédkeztem a Greenpeace megalakításában, akkor társaimmal együtt még azt hittem, hogy a nukleáris energia egyenlő a nukleáris holokauszttal. 30 évvel később álláspontom megváltozott, és az összes környezeti mozgalomnak szintén meg kell változtatnia álláspontját, mert az atomenergia lehet az az energiaforrás, amelyik megmentheti bolygónkat egy másik katasztrófától, a klíma katasztrofális megváltozásától", érvelt Moore.

Ami a közvélemény által talán leginkább aggályosnak tartott környezetbarát jelleget, üzembiztonságot és terrorfenyegetettséget illeti, a képződő hulladék ma már szinte teljesen újra hasznosítható, egyébként pedig radioaktivitása 40 év alatt ezredrészére csökken. Ezenfölül egy átlagos atomerőműnek olyan vastag vasbeton szarkofágja van, hogy vegyi üzemek és más erőművek elmaradnak annak biztonságától, és jó eséllyel még egy repülőgép becsapódását is elviselné - írja Moore.

Moore beszámol továbbá a pennsylvaniai Three Mile Island atomerőmű 1979-es balesetéről, amely után az Államokban erősen visszaesett a nukleáris energia támogatottsága, pedig a szerencsétlenség következtében senki sem sérült vagy halt meg. A súlyos szabálytalanságok sorát elkövető csernobili üzemeltetők pedig véleménye szerint gyakorlatilag felrobbantották az erőművet, ami csak valószerűtlenül sok és súlyos hiba egyidejű elkövetésével történhetett meg.

Major András