Tovább drágulhatnak a frankhitelek

Vágólapra másolva!
Az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött csütörtökön a svájci jegybank. Így a 3 hónapos svájci frank libor-kamat 1 százalékos szélességű célsávjának közepe 1,75 százalékról 2,00 százalékra nőtt. A lépés egy olyan folyamat része, amely tovább növelheti a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteit.
Vágólapra másolva!
Forrás: MTI
Lengyelországban maguk a bankok kezdeményezték a devizahitelek betiltását

Pénzügyi szakemberek között vitatott, veszélyes-e a devizahitelek térnyerése. Az egyik álláspont szerint nem kockázatos a bankoknak devizahiteleket nyújtaniuk. A pénzintézetek ugyanis vagy ugyanolyan devizában szerzik be hiteleikhez a forrásokat, mint amilyen devizában hiteleket nyújtanak; vagy ha erre nincs módjuk, akkor más pénzügyi műveletekkel fedezik kockázataikat. Az ügyfelek fizetésképtelenné válásának esélyeit pedig a bankok képesek mérni és kezelni.

A másik vélemény szerint viszont a devizahitelek nem csak az ügyfelek, de a bankok és az egész pénzügyi rendszer számára is nagyon kockázatosak. A forint vártnál nagyobb gyengülése vagy a kamatszint vártnál nagyobb emelkedése esetén ugyanis nem csak az fordulhat elő, hogy egy-egy hitelfelvevő válik fizetésképtelenné, de a bankokat is veszteség éri, ha a tervezettnél több ügyfél nem tudja törleszteni a hitelt. A bankokat ért veszteség pedig egy bizonyos mérték felett az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti.

Lengyelországban maguk a bankok kérték az ottani felügyeletet, hogy korlátozza vagy tiltsa meg a devizahitelek nyújtását. A devizahitelek betiltását kezdeményező lengyel nagybankok arra hivatkoztak: ügyfeleiket szeretnék megvédeni a korlátozással attól, hogy azok egy jelentős árfolyamváltozás esetén fizetésképtelenné váljanak. A kisebb, tőkeszegényebb bankok viszont úgy vélekedtek, hogy a vezető bankok így akarják őket kiszorítani a piacról.

Fotó: MTI
Jelenleg is csaknem 10 százlékkal alacsonyabb a deviza alapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forint alapúakénál

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mindenesetre több alkalommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Gyakran hangsúlyozták, hogy amíg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíjmutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról. Különösen veszélyes éppen akkora törlesztőrészletű hitelt felvenni, mint amekkorát az adós ki tud fizetni. Ilyen esetben ugyanis már egy jelentősebb áringadozás is fizetésképtelenséget okozhat.

A Magyar Bankszövetség egy tavalyi tanulmánya szerint viszont nem kell jelentős árfolyamkockázattól tartani a devizahiteleknél. Akkori számításaik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az euró árfolyamának 275 forint fölé kell emelkednie ahhoz, hogy a törlesztőrészletek túlszárnyalják az ugyanakkorra összegre szóló, forintalapú hitelekét. Akkor azt hangoztatták, hogy az euró árfolyama két éven belül meg sem közelíti a 270-275 forintos szintet, hosszabb távon pedig a forint felértékelődésével kell számolni. A valóság azonban rácáfolt a bankárok tavaly év végi előrejelzésére. Igaz, azóta ismét 255 forint alá csökkent az euró árfolyama.

Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint még a forint árfolyamának a tavaly szeptember és idén szeptember közti 10 százalékot megközelítő gyengülése sem szüntette meg a devizahitelek előnyét a forintalapúakhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis tavaly az év minden hónapjában 11,5 százalékkal acsonyabb volt a devizaalapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forintalapúakéhoz képest. Így az akkor felvett devizahitelek költségei kisebb mértékben emelkedtek a forint gyengülése miatt, mint amennyivel alacsonyabbak voltak a törlesztés kezdetekor.

Jelenleg is csaknem 10 százalékkal alacsonyabb a devizaalapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forintalapúakénál. Így csak további 10 százalékot megközelítő forintgyengülés tudná megszüntetni a mostanában felvett devizahitelek előnyét a forintalapúakéhoz képest. A bankszövetség várakozásai szerint az euró árfolyama a jövő év végéig 275 forint alatt marad.