Újraindultak a feketevágások Magyarországon

Magyarországon már csak azok vesződnek a disznóvágással, akiknek fontos a minőség vagy a hangulat. Az áruházláncok által lenyomott árakat a húsipar is nehezen bírja, az uniós állatjóléti előírások pedig kockázatossá teszik a házi vágást.

Az uniós jogharmonizáció jegyében a négylábúakat háznál is csak úgy lehet levágni, hogy előtte elkábították az állatot. Ez árammal vagy erre alkalmas fegyverrel történhet, amihez azonban szükség van az eszköz használatára jogosult személyre is. A végrehajtást hatóság ellenőrizheti, és amennyiben nem lett vágás előtt elkábítva a disznó, feljelenthetik az állat gazdáját állatkínzás miatt.

A közös uniós szabályozás szerint egy másik kötelezettsége is van a gazdának: a vágás előtt hatósági állatorvosi ellenőrzésre is szükség van. Az állatonként 340 forintos igazgatási szolgálati díj mellett az orvos kiszállási díját is meg kell fizetni. Az ellenőrzés gyakorlatilag egy laboratóriumi húsvizsgálatot jelent, ami nem hátráltatja a feldolgozást, mivel fél órán belül megvan az eredménye. Eddig csak szórványosan igényelték ezt a vizsgálatot, mindössze tucatnyian egy egész megyében - tudtuk meg Busák Károlytól, a Heves megyei főállatorvostól. Pedig a trichinella fertőzés valóságos veszélyt jelent Magyarországon is, ezért mindenképpen érdemes elvégeztetni a vizsgálatot - hívta fel a figyelmet az állatorvos.

Sokan azért nem hívják ki az állatorvost a vágás előtt, mert ismerik a saját sertésüket, tudják, hogy nem beteg. Ráadásul egészen addig orvosi felügyelet alatt állt - mondta az [origo] kérdésére egy budapesti hentes, aki olykor böllérkedést is vállal.

A magánfogyasztás speciális esete a házi vágás, nyomon követésre, azaz állatorvos által behelyezett füljelzőre csak akkor van szükség, ha a sertés elhagyja a telepet - mondta az [origo] kérdésére Süth Miklós, országos főállatorvos. Kereskedelmi forgalomba azonban csak vágóhídon feldolgozva kerülhet az őstermelőnél tartott sertés - hívta fel a figyelmet a főállatorvossal egybehangzóan Remény Ervin, a húscéh ügyvezetője. Otthon vágott disznóból tehát egyetlen kilót sem lehet értékesíteni, még a pesti rokonoknak sem. A húsipari szakember véleménye szerint a házi vágás gazdasági jelentősége elenyésző, ma már sokkal inkább a hagyománytiszteletből folytatják ezt a tevékenységet.

Amikor a 26/2002-es FVM rendelet betartásáról érdeklődtünk egy nyugati országrészbeli disznóvágáson, nem is értették a kérdést. A visító disznót a másvilágra segítő gazda még nem is hallott az unióval harmonizáló szabályozásról.

Békés megyében ugyanakkor tisztában vannak az uniós rendelkezésekkel, sőt - mint Margittól, a gazdasszonytól megtudtuk - ők már a csatlakozás előtt is betartották ezeket a szabályokat. Senki nem szereti, ha ordít a disznó, ezért ők már 15 éve kábíttatják az állataikat a szúrás előtt. A szögbelövőre emlékeztető pisztolyt a böllér hozza magával, így "nincs egy hang se", nem szenved a sertés.

Az állatjóléti rendelkezés részeként játékot kell adni az állatoknak az ólban - folytatta a gazdasszony. Náluk már generációk óta be van téve a disznókhoz egy lánc, amivel elfoglalhatják magukat, és nem bántják egymást. Az ősi paraszti bölcsesség tehát az állatvédők előtt felfedezte ezt az igényt.

Novák Endre