Nyolcezer tonna csokimikulás fogy el idén

Az év vége az édesipar főszezonja, amit a mikulások és szaloncukrok eladásai is segítenek. Az éves árbevétel felét az utolsó négy hónap adja. A piac a minőségi termékek felé tolódik, de a télapók 70 százaléka még mindig bevonómasszából készül.

Már hetekkel a mikulás érkezése előtt találkozhatnak a vásárlók az üzletek polcai az üreges csokoládékkal és a mikuláscsomagokkal. Idén a valódi tejcsokoládéból készült termékek további erősödésére és a forgalom növekedésére számítanak a gyártók a karácsonyi szezonban. A legnagyobb változást a viszonylag drága ajándékcsomagok gyors térnyerése jelenti.

A fogyasztóvédők és a gyártók adatai egyaránt azt támasztják alá, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a prémium termékek iránt. Az évek óta stagnáló piacon idén november végéig 10 százalékos fogyasztásnövekedést lát Hartung György, a Szamos Marcipán vezérigazgatója. Az importnyomás alacsonyabb a szakember várakozásainál, eladásaik folyamatosak, így nem kellett változtatni stratégiájukon. A cég összes terméke sikeresebb a téli időszakban, mert nem csak szezonális figuráik, hanem állandóan gyártott édességeiket is sokan ajándékozzák ilyenkor.

Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a szezonális termékek között egyre több az igényes, csokoládés kivitelű. A minőségi édességek mellett azonban az olcsó mikulások is rendkívül nagy arányt képviselnek, a piac 70 százalékát adják. A tejcsokoládé és a bevonómassza közti különbségről Halbritter Mátyástól érdeklődtünk. Az érdekképviselet elnöke elmondta, hogy a kutatóknak 30 éve sikerült előállítani az olcsóbb és a kakaóvajjal szinte azonos fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagot növényi zsírokból. Magyarországon ezt először mártásra használták, innen jött a bevonómassza elnevezés. A csokifigurákat egyszerűbb és olcsóbb ebből az anyagból gyártani. Molekuláris összetétele miatt azonban tulajdonságai nem teljesen egyeznek meg a kakaóvajéval. A fő különbség olvadáspontjuk között van, a csokoládé testhőmérsékleten olvad, így élvezeti értéke sokkal nagyobb, ráadásul tápértéke is magasabb. A mikulások 30 százaléka készül tejcsokoládéból, az arány évente 2-3 százalékkal nő a rendszerváltáskori 10 százalékról.

A termékfejlesztésben a bevonó feltalálása óta nem volt lényeges újítás, az innováció a csomagolásban van - mondta az érdekképviselet vezetője. Az ajándékcsomagok az utóbbi években váltak divatossá, ezekben a csoki télapót különféle egyéb édességekkel vagy játékokkal csomagolják egybe. A termékfrissítés fő irányát jelenleg ezek a reklámajándékok jelentik, néhány év alatt 25 százalék körülire emelkedett szezonális piaci részesedésük az ACNielsen felmérései szerint. Tavaly a piac közel felét még mindig a mikulások tették ki, de a csomagok aránya évről évre nő az egyedülálló mikulások rovására.

A nagy cégek intenzív reklámot folytatnak, sok pénzt ölnek a márkák építésébe. A Magyarországon jól csengő nevekkel sincs ez másképp. A márka ezért nem csak a táblás csokoládékon és más állandó termékeken, hanem a szezonális árukon is megjelenik. Ezek a termékek a hasonlóságra, ismertségre építenek, és a fogyasztónak is minőségi garanciát nyújtanak.

A karácsonyi szezon másik terméke a szaloncukor. A magyar háztartások hatvan százaléka vásárol legalább egy csomaggal karácsony közeledtével a tradicionális magyar termékből. A karácsonyfa szaloncukorral való díszítése kizárólag hazánkban alakult ki. Évente körülbelül két kilogramm fogy el egy családban. A szaloncukorszezon a várakozások szerint hasonló lesz a tavalyihoz, nagy áttöréssel idén sem számolnak a gyártók. A legtöbb vásárló az árfekvés alapján választja ki, mivel díszítse a karácsonyfát.