Felpörgette az autópályaépítést a kampány

Évek óta nem adtak át annyi autópályát, mint 2006-ban. A kampány hevében az Nemzeti Autópálya Zrt. számításai szerint összesen 177 kilométer új gyorsforgalmi utat vehettek birtokba az autósok. Az időjárás, árvíz és legfőképpen a perek hatására a legnagyobb pályaátadási láz közepette is állt az M0 körgyűrű építése. Az [origo] összeszámolta, mennyiért hol és mi épült.

Több per is lassítja a Budapest körül épülő M0-s körgyűrű megépítését. A régóta folyó procedúrákban 2006 őszén két fontos ítélet is született. A Fővárosi Bíróság szeptember 21-én egyrészt hatályon kívül helyezte a körgyűrű 31-es főút és M3-as autópálya közötti szakaszára vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési határozatát, és elutasította Szigetmonostor önkormányzatának az északi híd építési engedélyét megtámadó keresetét.

Az első jogvitában civil szervezetek azért fordultak bírósághoz, mert szerintük a Közlekedési Főfelügyelet engedélye a kifogásolt útszakaszra törvénysértő volt. A bíróság a keresetet ugyan túlnyomó részben megalapozatlannak ítélte, kifogásolta azonban, hogy az elsőfokú engedélyben foglaltakhoz képest nem indokolták kellően, hogy az eredetileg tervezett 4 csomópont helyett az útszakaszon megvalósítandó 3 csomópont közelében a környezetvédelmi hatások módosulnak-e.

A panaszosok szerint ugyanis az autópályáról lefolyó olajos víz, bár olaj- és iszapcsapdán keresztül, de belefolyhat a közeli patakba, amelyet egyben forrásként is nyilvántartanak, így súlyosan szennyezi az élővizet. Szerintük a Csömör és Árpádföld közötti szakasz felesleges, mert a Pécel és Gödöllő között épülő gyorsforgalmi út révén egyébként is megvalósul az M0-s keleti szektora. A felperes keresetének egy másik fontos pontja az épülő autópálya és a lakott terület közötti védőtávolság kérdése volt. A felperes hivatkozott az autópálya törvényre, ami szerint a sztráda melletti 200-250 méteres sávban nem lehet lakott terület, ezzel szemben az érvényes közigazgatási határozat 100 métert, míg az építési engedély mindössze 70 métert állapított meg.

Szigetmonostor alkudozik a hídról

A tárgyaláson a felperes keresetindítási joga is kérdésessé vált, vagyis, hogy a civil szervezeteknek van-e joguk az építési engedélyt a bíróság előtt megtámadni. A bíró ítélethirdetéskor elmondta, hogy az építési engedéllyel kapcsolatban a magyar jog alapján a felperesnek nem lehetne keresetindítási joga, ám két európai uniós irányelv a hasonló ügyekben megkülönböztetett szerepet ad a társadalmi szervezeteknek.

A bírósági döntés következtében a kivitelező nem tudja a tervek szerint befejezni a munkáját, ami veszélyezteti az M0-s egész keleti szakaszának, a több mint 26,5 kilométeres autóútnak a finanszírozását. Ezt a pályaívet ugyanis 85 százalékban az EU fizeti. Ha azonban az útszakaszt 2007 novemberének végéig nem sikerül átadni, akkor az egész építkezést a magyar költségvetésből kell kifizetni. Így összességében 284 millió eurót, mintegy 80 milliárd forintot veszíthet az ország. Ebben az estben az ország nem lesz képes bekapcsolódni az unió Trieszt-Budapest-Lvov fő közlekedési folyosójának megépítésébe.

A másik jogvitában Szigetmonostor önkormányzata támadta meg a Közlekedési Főfelügyeletnek az M0-s északi hídjára kiadott építési engedélyét. Álláspontjuk szerint a híd csak akkor vehető használatba, ha a Szentendrei szigeten fekvő települést a szárazfölddel összekötő kis híd is megépül. Szigetmonostor önkormányzata azért indított pert a KF ellen, mert engedélyezte az M0-s Duna-hídjának megépülését. A felperes szerint az eljárásnál nem vették figyelembe az 1999 óta jogerős környezetvédelmi szakhatósági engedélyt, ami szerint a nagy híddal egy időben egy másik kis híd is épül. Így az összesen 62 milliárd forintba kerülő M0-s hidat 2008 augusztusában adják át, mivel az érintett településekkel folytatott útviták és az árvíz miatt a tervezettnél egy évvel később kezdődött az építkezés. A GKM korábban megfogalmazta: a szigetmonostoriak elsősorban a komp közlekedéséhez kaphatnak támogatást annak érdekében, hogy elérjék a part túloldalát.