Novemberben eljuthatunk a kamatcsúcsra

Novemberben befejeződhet a jegybanki alapkamat emelkedése, jövő év közepe felé pedig a monetáris tanács újból csökkenti majd az alapkamatot - véli a Reuters legújabb felmérésében részt vevő elemzők többsége. A szakértők azonban továbbra sem látnak esélyt arra, hogy 2008-ra elérhetővé váljon a 3 százalékos középtávú inflációs cél.

Június óta minden hónapban - összesen 2 százalékpontnyi mértékben, 8 százalékra növelte - a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Így az MNB-alapkamat az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamatává vált.

A Reuters legújabb felmérése szerint hétfőn újabb negyedszázalékos emelés következik: 23-ből 14 elemző számított erre a felmérésben, és csak kilencen mondták, hogy novemberben nem változik a jegybanki kamat. Közülük kettő azonban úgy vélte, már nem is várható több kamatemelés.

A legtöbb elemző szerint 8,25 százaléknál magasabbra már nem emeli kamatait a jegybank, ami azt jelentené, hogy ha hétfőn a monetáris tanács végrehajtja a várt emelést, akkor vélhetően véget ér a kamatemelések sorozata.

Ezt követően az első kamatcsökkentésre a jövő év közepe felé kerülhet sor az elemzők többsége szerint, miután a kormányzat adó- és áremelései miatt feltornázott infláció is eléri a csúcspontot. Az elemzők jelentős része szerint 8-8,5 százalékos szintnél.

A jegybank kamatainak feltételezett 8,25 százalékos csúcsa negyed százalékponttal kisebb, mint amit egy hónapja feltételezett a piac, azaz valami időközben megváltozott.

Növekvő infláció

A kamatemelési várakozások azután kezdtek el erősödni a héten, hogy a kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint a gazdasági növekedés éves üteme a vártnál jobban lelassult, 3,6 százalékra a második negyedéves 3,8 százalékról, ami csökkenő keresleti inflációs nyomásra utalhatna.

A 6,3 százalékra emelkedő októberi éves infláció azonban némileg a várakozások felett volt, miközben a jegybank által szorosan követett maginflációs mutató 22 havi csúcspontra, 4,4 százalékra emelkedett.

A rossz inflációs adatokat követően felfokozódtak a pénzpiacon a kamatemelési várakozások. Ez tovább nyomta felfelé az amúgy is erősödő forintot, és a magyar fizetőeszköz nyolc hónapos csúcspontot ért el az euróval szemben, 257 forint körül.

Egy szerdai Reuters-körkérdésben 17-ből 13 budapesti forintkereskedő vélte úgy, hogy az inflációs adatok nyomán hétfőn negyed százalékpontos kamatemelés jön, bár többen óvtak, hogy a forint szárnyalása akár önmegsemmisítővé is teheti a jóslatot. Az erősebb forint ugyanis érveket szolgáltathat azoknak, akik a monetáris tanácsban a kamatok szinten tartása mellett érvelnek.

Eltérőbben gondolkodnak az elemzők a brókereknél

Elemzők szerint az infláció a jövő év első negyedében 8,5 százalékra emelkedhet

Az elemzők a forintkereskedőknél jóval megosztottabbak voltak a hétfői kamatdöntést illetően, és nagy vitára számítanak, hiszen a Monetáris Tanács galambjai és héjái is új érvekhez jutottak mostanában.

A forinterősödés és a lassuló gazdasági növekedés a csökkenő inflációs nyomás felé mutatna, ugyanakkor a bér és az importált infláció tartogathat még meglepetéseket, és aggasztó lehet a maginfláció emelkedése is.

"Az infláció a jövő év első negyedében 8,5 százalékra emelkedhet, a maginfláció pedig 5,5-6 százaléknál érheti el a csúcsot" - mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője. "Kérdés, hogy a maginfláció le tud-e menni eléggé 2008-ra."

Más elemzők optimistábbak voltak. "Nem osztjuk az MNB aggodalmát, hogy az infláció jelentősen a háromszázalékos cél fölött lehet 2008-ban" - írta egy jegyzetben Reinhard Cluse, a UBS londoni elemzője.

Az elemzői konszenzus némi javulást jelez előre a középtávú inflációs mutatóban, de nem sokat. A várakozás szerint negyedéves inflációs jelentésükben az MNB közgazdászai 4,2 százalékról 3,9 százalékra viszik le hétfőn prognózisukat az átlagos inflációra 2008-ban, miután a technikai alapfeltevések javultak (erősödött a forint, és csökkent az olaj ára).

Az elemzők saját előrejelzése 2008-ra némileg még alacsonyabb is, 3,8 százalék, de ez még mindig jelentősen a háromszázalékos jegybanki cél felett marad, és nem alacsonyabb az egy hónappal ezelőtti konszenzusnál sem.

Lassuló gazdasági növekedés

Szakértők szerint év végére ismét drágább lesz az euró

A gyenge harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat gyakorlatilag nem változtatott az elemzők előrejelzésein sem: 2006-ra 3,9, 2007-re pedig jóval kevesebb, 2,45 százalék növekedés a konszenzus, mivel a költségvetési megszorítások csökkentik a hazai jövedelmeket és vélhetően a beruházásokat is.

Nincs számottevő változás az államháztartásihiány-előrejelzésekben sem: az elemzők azt várják, hogy a deficit idén eléri a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát, jövőre pedig a kormányzati előirányzatnak megfelelően 6,8 százalékra csökken.

A jegybanki kamatok feltételezhető csúcspontját befolyásoló fő tényezők közül a felmérésben tehát egyik sem változott lényegesen. Az egyetlen, ami jelentősen változott, a forintárfolyam.

Nem marad ilyen erős a forint

A forint mintegy három százalékot erősödött az euró ellen a legutóbbi havi jegybanki kamatdöntő ülés óta, és csaknem tíz százalékkal erősebb júniusi mélypontjánál, mivel a külföldi befektetők étvágya a magas hozamú, de kockázatosabb befektetésekre - amilyen a forint is - töretlen.

Az elmúlt hetek árfolyam- és tőkemozgásai nyomán a felmérésben részt vevő elemzők jelentősen átrendezték forintárfolyam-várakozásaikat. A konszenzus szerint azt nem gondolják, hogy a forint meg tud kapaszkodni a jelenlegi szinteken, de az év végére 261,5 forintos árfolyamot jeleznek előre az euró ellen, ami 8,5 forinttal erősebb, mint az egy hónappal ezelőtti várakozás. A jövő év végére pedig hat forintot erősödött a konszenzus, 258 forintra.