Elfogadta az EP a szolgáltatási EU-irányelvet

Vágólapra másolva!
Megszavazta szerdán az Európai Parlament második olvasatban is az Európai Unión belüli szolgáltatási szabadságról szóló jogszabályt. A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását.
Vágólapra másolva!

A fogadó országok jogosultak arra, hogy meghatározott esetekben - fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt - kivételeket alkalmazzon, jóllehet azok nem lehetnek diszkriminatívak.

Az irányelv számos egyéb terület mellett kiterjed például a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építőipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos háztartási szolgáltatásokra - az uniós össztermék több mint felét adó ágazatokról van szó.

Az irányelv várhatóan decemberben hatályba lép, miután kihirdették az Európai Unió hivatalos lapjában - onnan kezdve az EU-tagállamoknak három évük lesz, hogy a nemzeti joganyagban is bevezessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az irányelvnek.

A vitában Charlie McCreevy, az uniós belső piaci ügyekért felelős európai biztos leszögezte, hogy az intézmények közti egyeztetés nyomán az irányelv a munkajogi kérdéseket nem kívánja befolyásolni, e téren semleges lesz. Mauri Pekkarinen, a soros elnök Finnországot képviselő ipari és kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy a jogszabály jogbiztonságot ad az érintett piac szereplőinek. Evelyne Gebhardt, a német szocialista jelentéstevő rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a tagállamoknak le kell építeniük a protekcionista intézkedéseket.

Szájer József (Fidesz-MPSZ) jelezte: bízik abban, hogy az irányelv körüli, sokszor nehéz és keserű viták lezárása segíteni fog abban, hogy az EU maga mögött hagyja válságperiódusát, a belső piac új lendületet kapjon, a kis- és középvállalatok pedig esélyt kapjanak arra, hogy több új munkahelyet teremtsenek és hozzájáruljanak az unió gazdaságának gyorsabb növekedéséhez. Keményebben kell ugyanakkor dolgozni szerinte annak érdekében, hogy a régi és az új tagok közti bizalom helyreálljon: abba kell például hagyni a riogatást azzal, hogy az új tagok olcsóbb munkaereje és szolgáltatásai veszélyt jelentenének a régiek szociális modelljére.

Lévai Katalin (MSZP) írásos hozzászólást nyújtott be a vitához, amelyben úgy vélte: változatlanul kérdéses a kivételekről szóló módosítások nyomán, hogy a gyakorlatban mely területekre ne terjedjen ki a szolgáltatások áramlását könnyítő jogszabály, és valóban betölti-e ebben a formában az eredeti célját. Nagy jelentőségűnek tartotta ugyanakkor azt, hogy a jogszabálynak köszönhetően a vállalkozások tájékozottsága, informáltsága javulni, kiszolgáltatottsága pedig csökkenni fog.

Szent-Iványi István (SZDSZ) kiemelte: "Az Európai Unió nagy lehetőséget szalasztott el, hogy olyan szabályozást fogadjon el, amely hatékonyan elősegíthetné az EU versenyképességének javítását az egységes belső piac megteremtése révén... Ugyanakkor a szöveg végső formájában jelent bizonyos előrelépést a fennálló helyzethez képest, ezért szavaztam mellette."

Nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy az irányelv a gyakorlatban nem egységes szolgáltatási piachoz vezet, hanem legalizálja azt a protekcionista politikát, amelyet a tagállamok eddig is folytattak - tette hozzá.