Európában marad a génmódosítási tilalom

Brüsszelben szeptember 18-án tárgyaltak a génmódosított termények ügyéről, ám az ülés nem hozott érdemi változást. Közben Európa a GM által szennyezett termények behozatalával kapcsolatos botrányoktól hangos, de Magyarországra feltehetően nem jutott az amerikai és kínai rizsből.

Magyarország 2005 januárjában élt azzal az uniós jogszabály biztosította lehetőséggel, amelynek alapján tudományos indokokra hivatkozva be lehet tiltani az EU-ban már termesztésre engedélyezett GM-kukoricafajtákat.

Az Európai Bizottság azonban évek óta folyamatosan oldja fel ezeket a tagállamokban hozott országos GM-tilalmakat, az úgynevezett védzáradékokat. A magyar tilalom feloldására a szeptember 18-i ülés újabb lehetőséget adott, de a magyar védzáradék egyelőre maradt.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet szeptember 14-én demonstrációt tartott a Hősök terén annak érdekében, hogy felhívja a magyar kormány figyelmét az ország génmódosított kukoricatermesztésre vonatkozó tilalmának fenntartására, mert nem állnak rendelkezésre környezettudományi kutatások a Pannon-ökorégióban.

A magyar védzáradék, azaz felhasználási és forgalmazási tilalom esetleges eltörlése esetére már Brüsszelben van az úgynevezett koegzisztenciarendelet, amely a GM-növények és a hagyományos kultúrák együttes termesztését szabályozza Magyarországon. Ebben nincs kimondva ugyan a tilalom, de a földművelésügyi tárca szakemberei szerint abban olyan szigorú szabályok lettek megfogalmazva, amelyek lehetetlenné teszik a gyakorlati termesztést.

Az európai uniós élelmiszerbiztonság-ellenőrző hatóság (EFSA) még tavasszal kezdett egyeztetést az EU-tagállamokkal a génmódosított termékekkel kapcsolatos kérdésekben. A lépésre azért került sor, mert több tagország részéről kifogásolták, hogy az EFSA állásfoglalásainak megalkotásakor nem veszi figyelembe a nemzeti szakértők véleményét. Az Európai Bizottság a tagországok kérésének eleget téve úgy határozott, hogy az EFSA-nak jobban együtt kell működnie a nemzeti tudományos szervekkel, elkerülendő a szakmai nézetkülönbségeket. Magyarország szintén jelezte: egyetért a hatóság tevékenységnek felülvizsgálatával ezen a területen. Egyébként az EU környezetvédelmi minisztereinek ülésén is kritizálták az EFSA munkáját, mert sok esetben a tagállamok saját tudományos intézeteinek felvetéseit nem vette figyelembe.

Balázs Ervin akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa kifejtette, hogy a génmódosított növények ügye egyelőre nem érinti igazán Magyarország mezőgazdaságát. Szerinte a veszély hosszú távon az lehet, hogy ha a magyarországi biotechnológiai kutatások nem folytatódnak a génmódosított növények térnyerésével párhuzamosan, a magyar fajták eltűnnek a piacról.

Radics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese korábban azt mondta egy a genetikailag módosított növényekről tartott beszélgetésen, hogy az ilyen növények termesztése nem összeegyeztethető a fenntartható fejlődéssel, Magyarországon inkább a génmódosítás-mentes növénytermesztést kellene erősíteni. A GM piacvesztést jelenthet - tette hozzá.