Bokros: Nem elég a konvergenciaprogram

A magyar államháztartás minden részletét gyökeresen átalakító reformjavaslatokat vázolt fel Bokros Lajos egy hétfői makrogazdasági konferencián. Az egykori pénzügyminiszter teljesen megújítaná az adó- és járulékrendszert, az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert.

"Aki sokat markol, az keveset fog." - említette a reformokat kezdeményező kormányokat gyakran érő kritikát Draskovics Tibor, az államreform-bizottság vezetője a konferencián. Szerinte az említett kritika többnyire helytálló, és most is jogos lehetne, ha a döntéshozók az utóbbi években "nem lébecolták volna el" a feladatukat.

A szükséges intézkedések meghozatalának azonban Draskovics szerint számos akadálya van. Például a tanszabadság és a gazdálkodási szabadság kettéválasztását a felsőoktatásban az Alkotmánybíróság értékelése szerint az alaptörvény nem teszi lehetővé. Az önkormányzatok gazdálkodásának megújításához pedig kétharmados többségre lenne szükség, mely meghozatalában az ellenzék nem partnere a kormánypártoknak

Az államreform-bizottság vezetője úgy véli, hogy az említett problémák megoldása érdekében a kormánynak jól kiválasztott pontokon jól méretezett feladatokat szabad csak végrehajtania. Az önkormányzatok gazdálkodásán például csak a pénzügyi ösztönzők nagyon hatékony célirányos felhasználásával lehet segíteni.

Draskovics Tibor a kormány államháztartási reformjaival kapcsolatos legsürgősebb feladatai közül kiemelte, hogy már idén döntést kell hozni egészségügy több-biztosítós vagy egy-biztosítós reformjának megválasztásában. Ugyancsak idén olyan terveket kell kidolgozni, melyek a nyugdíjba vonulók átlagéletkorát a jelenlegi nyugdíjkorhatár közvetlen közelébe emeli. Hosszabb távon pedig szerinte az államigazgatás minden részében mérni kellene a teljesítményt és felhasználni az informatika által nyújtott lehetőségeket.

Megemlítette azt is, hogy az állami intézmények tisztességes üzemgazdasági működését olyan elavult szabályok akadályozzák, melyek például egy vidéki egyetem számára lehetővé teszik, hogy a város költségvetésénél nagyobb összegekről sokkal bonyolultabb és átláthatatlanabb rendszerben hozzon döntést, mint az egyetemnek helyet adó város önkormányzata.

Az állami intézmények átláthatóbb működésének szükségességére jó példa Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke által említett tény. Eszerint a közelmúltban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egymilliárd forint bevételről nem tudta megállapítani, mely állami vagyonelemek értékesítéséből folyt be. A Számvevőszék elnöke szerint a reformok megvalósításához a szabályok átalakítása mellett a társadalmi közeg átalakítására is szükség van.

Giczi József