Csak támogatással épülhet újjá Libanon

Az Izrael és Hezbollah között megkötött tűzszünet növelte a hosszú távú béke esélyeit, így a figyelem fókusza Libanon újjáépítésére és annak finanszírozására tevődött át. Vélemények szerint a nemrég még a Közel-Kelet egyik pénzügyi központjának számító ország a polgárháborúnál is nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett el a 34 napos konfliktusban, amely augusztus 14-én tűzszünettel ért véget.

Segítség nélkül nem megy

A libanoni kormány korábban gazdasági reformokat tervezett, többek között energetikai és távközlési szektora privatizálását, adóemeléseket és szorítást a kormányzat nadrágszíján. Ezeket a terveket most valószínűleg mellőzni kell. Kevesen mernek reménykedni a régi szép '70-es évek elejének aranykorába való visszatérésben, amikor Libanon a Közel-Kelet egyik banki és kereskedelmi központja volt. A korábban 6 százalékosra becsült gazdasági növekedés már nem lehetséges. Az optimisták 2, esetleg 3 százalékos növekedésről beszélnek. Egy szakértő szerint a gazdaságnak közvetlenül 2 milliárd dolláros kiesést jelent a konfliktus a bevételekben. Ez nem kis tétel, hiszen az ország nemzeti összterméke (GDP) 2005-ben körülbelül 24 milliárd dollár volt.

Mindamellett vannak, akik azt várják, hogy az újjáépítési erőfeszítések nagy üzleti lehetőségekhez rejtenek - legalábbis némelyek számára. A háború utáni rekonstrukció magával hozhatja a pénzmozgások újra erősödését, és a tőzsdék jól jelezhetik, hogy a tőkéért folyó küzdelemben ki áll nyerésre. A cement- és acélipari vállalatok részvényei máris drágulásba kezdtek, mivel a befektetők azt jósolják, hogy a termékeik iránti kereslet szárnyalni fog. "A békekezdeményezés révén a cement- és acélipari vállalatok nagyon is képesek lehetnek Libanonba exportálni" - mondja egy egyiptomi üzletember.

Forrás: MTI

Amíg a gazdaság a korábban tervezett reformokkal együtt helyre nem áll, a befektetők valahol másutt fognak kopogtatni. Így persze a libanoni kormánynak is nehezebb lesz pénzt kölcsönözni a nemzetközi pénzügyi piacokon, mivel a tekintélyes hitelminősítő intézetek lefokozták kilátásaikat az ország adósság-visszafizető képességéről. A viszonylag gyors talpraállásban Libanon csak a nemzetközi közösség óriási készpénzinjekcióiban reménykedhet. "Nagyon rövid időn belül feltétlenül szükségünk lesz 3 milliárd dollár támogatásra, inkább adomány formájában, mint kölcsönként" - mondja egy a libanoni pénzügyi szakember. "Sok múlik az újjáépítés sebességén, ami a segítség gyorsaságától és nagyságától függ."

A múltban az adományozó országok aktívan közreműködtek - például eszközeik, befolyásuk révén -, hogy biztosítsák a gazdasági reform megvalósulását. Remélhető, hogy javult az az adományozó országokban uralkodó rossz hangulat, amely szerint addig nem adnak Libanonnak egy pennyt sem, amíg nem reformálnak. Ahogyan ez a gazdaságban lenni szokott, az önérdekre apellálva sokkal könnyebb befektetőket megnyerni egy ügynek, mint az önzetlenségre. Pedig az olajárak megugrása miatt - amit részben a regionális krízis okozott - a globális gazdasági növekedés is drámaian lelassulhat. A nemzetközi közösség számára Libanon felemelésének a közel-keleti helyzetrendezés részeként nem igazán van alternatívája. Hiszen ha hagyná a helyzetet tovább mérgesedni, egy hosszadalmas, esetlegesen az egész világra kiterjedő gazdasági visszaeséshez asszisztálna.

Harcban a Hezbollahhal

A Hezbollah most újjáépítene

Martin Indyk, a washingtoni Brookings Intézet közel-keleti részlegének szakértője szerint a libanoni kormánynak a militáns Hezbollahhal kell versenyeznie az újjáépítés elnyeréséért. A Hezbollah ugyanis - nyílt titok - bírja Irán anyagi segítségét, és így esetenként akár 12 ezer dolláros készpénzsegélyt oszthatott azoknak a libanoniaknak, akiknek otthonai és üzletei elpusztultak. Indyk szerint komoly kihívás volt az Egyesült Államok és a térség többi országa számára, beleértve Szaúd-Arábiát és Kuvaitot is, hogy elég pénzt tudjanak adni a libanoni kormánynak, hogy az versenyezhessen a Hezbollahhal.

Indyk, aki korábban az Egyesült Államok izraeli nagykövete is volt, azt mondja, az igazi kérdés az: vajon a libanoni kormány képes lesz-e kiépíteni hatalmát az ország déli részén, ahol a Hezbollah évtizedek óta őrzi befolyását. Ezért aztán a libanoni kormány és a Hezbollah valóságos politikai csatába kezdhetnek. A kormányzatnak nagy szüksége van arra, hogy demonstrálhassa: jobban tudja kormányozni a területet, mint a Hezbollah, és hogy képes az újjáépítés levezénylésére.