A kisbefektetői jogokat erősíti a tőzsde

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) álláspontja szerint a kisbefektetők jogait erősíti, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), igazodva a tőkepiaci törvény május 20-án életbe lépett módosításához, megszigorította a tőzsdéről történő kivezetés szabályait.

A tőzsdei szabályok módosulásával a tőzsdei kivezetés esetén a kisrészvényeseknek fizetendő vételárat ugyanúgy kell kiszámítani, mint a tőkepiaci törvényben szabályozott kiszorításnál.

A Tebész keddi közleménye utal arra, hogy az utóbbi időben többször is előfordult, hogy egy nyilvános felvásárlás után nem a kiszorítást, hanem a részvénytársaság papírjainak tőzsdéről történő kivezetését választotta a felvásárló, így büntetve a cég tényleges értékénél olcsóbb ajánlatot el nem fogadó kisrészvényeseket. A két eljárásban ugyanis nem azonosan volt meghatározva a fizetendő minimum vételár.

A BÉT bevezetési és forgalomban tartási szabályzatának május 20-án hatályba lépett módosítása szerint a részvények tőzsdei kivezetésénél a felajánlott minimumár a törlési kérelmet megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagára, vagy az ezen időszak alatt a részvényekre kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, illetve opció esetén a szerződés lehívási árának és díjának együttes összege lehet.

Az ajánlati ár továbbá nem lehet alacsonyabb, mint az egy részvényre jutó saját tőke értéke. A saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített és közzétett éves beszámolóban szereplő értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a kibocsátó konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, úgy a konszolidált, IFRS szerint elkészített éves beszámolóban szereplő saját tőke az irányadó.

A tőzsdei kivezetésnél az ellenérték meghatározásakor a fenti módokon kiszámított négy érték közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.