A globális befektetési alapoké a jövő

A következő években a befektetési alapok piacán Magyarországon is megjelennek majd a globális termékek, és várhatóan népszerűségük rohamosan nő majd a befektetők körében - mondta Vízkeleti Sándor, a CA IB Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója kedden, Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

A PriceWaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat befektetési alapokról tartott konferenciáján a vezérigazgató kiemelte: jelenleg a hazai befektetési alapokban őrzött megtakarítások közel 2000 milliárd forintot tesznek ki, ezek döntő része, több mint 85 százalékát hazai értékpapírokba - részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba - helyezték el.

A vezérigazgató elmondta: a hazai szabályozás túlnyomó részben megfelel az Európai Unióban alkalmazott, a befektetési alapokra vonatkozó előírásoknak, jogszabályoknak, ez megkönnyíti azt, hogy a Magyarországon bejegyzett alapok is egyre nagyobb mértékben fektessenek be a nyugat-európai pénzpiacokon, illetve az ottani vállalatok részvényeibe.

Ismertette: az elmúlt időszakban különösen népszerűek voltak az úgynevezett pénzpiaci alapok, az ingatlanalapok, illetve nő az ismertségük a garantált alapoknak, amelyek alapvető feltételként biztosítják a befektetett tőke teljes megtérülését a futamidő végén.

Elmondta: a tavaly év végi adatok szerint több mint 1800 milliárd forint volt a befektetési alapokban felhalmozott vagyon, amelyből hozzávetőleg 1600 milliárd forintot helyeztek el magyarországi értékpapírokba. Az alapok megoszlása a következő: az alapokban lévő megtakarítások 33 százaléka jut a pénzpiaci alapokra, 26 százalék a kötvényalapokra, 20 százalékot ad az ingatlanalapok részesedése, a befektetett pénz 10 százaléka a részvényalapokra, 6 százaléka a garantált alapokra, és 5 százaléka a vegyes alapokra jut.

Vízkeleti Sándor elmondta: egyre nő az úgynevezett strukturált alapok népszerűsége, amelyek részben az árutőzsdei, részben az értékpapír-piaci befektetéseket kombinálják. Ezekben az alapokban sokszor vegyítik például az aranyba, az olajba történő befektetéseket a részvénypiaci, illetve a kötvénypiaci invesztíciókkal, napjainkban ugyanis igen magasan áll mind az olaj, mind az arany világpiaci ára, és ez kiegyensúlyozhatja az adott alap részvénybefektetéseinek kisebb hozamát.

A vezérigazgató a jövőről elmondta: az európai országokban, így Magyarországon is visszaszorulóban van az állami gondoskodás mind a nyugdíjak, mind az egészségügy területén. Ez megnövelheti majd a háztartások befektetési kedvét a különböző nyugdíj-megtakarításokba, illetve az egészségpénztárakba. Ezzel együtt az európai országokban emelkedik az életszínvonal, és a háztartásuk vagyonuk jó részét a jövőben még inkább a különböző befektetési alapokba fektetik.

Aláhúzta: az elkövetkező években a befektetési alapkezelőknek a mostanihoz képest szélesebb körű és alaposabb pénzügyi tanácsadást kell végezniük, hogy a kisbefektetők is jobban megismerjék és megértsék a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon már bevezetett új termékeket. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az alapok a jövőben Magyarországon is bevezessék a világpiacon már ismert új megtakarítási formákat.

Magyarország előbb-utóbb csatlakozik az eurózónához, így a kisbefektetők már nem csak forintban, hanem egyre inkább euróbefektetésekben is gondolkodhatnak. Egy felmérés tanulságairól elmondta: míg Finnország befektetői az eurózónához való csatlakozás előtt nagyrészt finn márkában és hazai papírokba fektettek be, addig az eurózónához való csatlakozást követően a finn befektetők esetében a hazai és a külföldi befektetések aránya 50:50 százalékra módosult. Hosszabb távon ez a tendencia érvényesülhet Magyarországon is, vagyis ugrásszerűen megnőhet a magyar háztartások külföldi befektetésekben őrzött vagyona.