Arányaiban volt már nagyobb hiány is

Egyáltalán nem kivételes eset, hogy az év első három hónapjában nagyon magas az államháztartás hiánya. Az elmúlt 8 év adataiból az derül ki, hogy az éves tervhez képest 1999-ben, Járai Zsigmond pénzügyminisztersége idején volt a legmagasabb a hiány, közel 70 százalékos aránnyal. Abszolút számban azonban a 2006-os adat viszi el a pálmát.

2002 első negyedév

Ez az év azért is különösen érdekes, hiszen 2006-hoz hasonlóan választási év volt. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 2002 március végéig 242,7 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzat 48 százalékát tette ki. Ez tehát valamivel alacsonyabb arányát tekintve az ez évi 51,1 százalékos teljesítésnél, jóval elmarad viszont abszolút számban az ez évi közel 790 milliárd forinttól.

A központi költségvetés hiányának jelentős részét a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben szereplő módosítások 2002. év januárjára áthúzódó kifizetései és az év első hónapjában előrehozott finanszírozás keretében az MFB Rt. tőketartalékára átutalt 20,7 milliárd forint, és a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetési és fenntartási kiadásaira átutalt 15,3 milliárd forint magyarázzák. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pedig ekkor fizették ki a Nemzeti Színház teljes beruházási előirányzatát, 10 milliárd forint összegben, valamint döntés született az egyházak támogatásának 4 milliárd forintos egyszeri átutalásáról. A társadalombiztosítás előfinanszírozása 20 milliárd forint volt.

2003 első negyedév

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 2003 március végéig 282,1 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 33,9 százalékát tette ki. Az államháztartás bevételei március végéig az előirányzat 24,3 százalékára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 25,3 százalékot költöttek el. Márciusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 83,3 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege 8,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig 1,0 milliárd forintos többlettel zárt. Összességében a márciusi hiány 73,9 milliárd forint volt. Várfalvi István, a tárca akkori helyettes államtitkára azt mondta: a minisztérium az első negyedév végére 308 milliárd forintos hiányt várt, a tényleges adat pedig 282,1 milliárd forint lett. A helyettes államtitkár szerint sem a bevételeknél, sem a kiadásoknál nem volt tapasztalható jelentős eltérés az időarányos tervektől.

2004 első negyedév

Az első negyedévek sokszor lépik túl az időarányos hiány tervet

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - egyenlege a 2004 első negyedévi prognózisnak (426 milliárd forintos hiány) megfelelően alakult. Az eltérés 8,7 milliárd forint, volt, amely a várhatóhoz képest mindössze 2 százalékot jelentett. Az adóbevételek - áfa, társasági adó - meghaladták a várakozásokat, viszont a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések nem márciusban, hanem csak később folytak be a költségvetésbe. A vártnál kisebb volt viszont a személyijövedelemadó-bevétel, és többet költöttek a központi költségvetési szervek is. Az első negyedév államháztartási tényszámai alapján nem tartották szükségesnek akkor sem a kormány által kitűzött államháztartási hiány mértékének változtatását.

2005 első negyedév

Az első negyedév végére az államháztartási hiány az éves hiány 47,4 százaléka volt tavaly. A PM azonban ekkor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiány lefutása nem időarányos. Az adóbevételek alakulásának szezonalítása, a helyi önkormányzatoknak, a gyógyító-megelőző ellátásban és gyógyszertámogatásban nyújtott rendszeres éves előlegek, továbbá a kamatok állampapír lejáratokhoz igazodó kifizetései a hiány lefutását az időarányostól ugyanis eltérítik. A minisztérium egyébként már tavaly is hangsúlyozta, hogy a negyedévi magasabb hiány az utóbbi évek jellemzője, de a 2005-ös tervekhez viszonyított kiugró érték az egyszeri jellegű bevételekkel és kiadásokkal magyarázható. A kiugró érték még nem jelenti azonban automatikusan a tervezett hiány túllépését. Nem tervezett kiadási többlet egyébként a PM állítása szerint nem is jelentkezett az első negyedévben. A 2004. évi kiadásokhoz viszonyított egyszeri kiadások többletei 2005. első negyedévében a következők voltak:

- a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak járó 1 havi különjuttatás kifizetése (bruttó 60 milliárd forint),

- az agrártámogatások esetében az uniós kifizetéseket kiegészítő nemzeti támogatás kiutalása (46 milliárd forint),

- a 13. havi nyugdíj idei évre esedékes 3 heti összege 50 százalékának márciusi kifizetése (60 milliárd forint),

- helyi önkormányzatok előlegtöbblete (30 milliárd forint).

- az általános forgalmi adó bevételekből a 2004. évben esedékes, de az áfaellenőrzések miatt csak 2005 első negyedévében visszautalt összeg (94 milliárd forint),

- a bevételi oldalon márciusban az autópályák finanszírozási rendszerének változásából adódóan mintegy 125 milliárd forint egyszeri jellegű befizetés történt, mely javította az államháztartás egyenlegét.

2006 első negyedév

Az éves előirányzat 51,1 százaléka az első negyedéves hiány a Pénzügyminisztérium szerint. A 789,2 milliárd forintos deficit 91,1 milliárd forinttal haladta meg a PM korábbi előrejelzését. A minisztérium szerint a rekorddeficitet az okozza, hogy felgyorsult az EU-pályázatok kifizetése, és a vártnál jóval többen igényeltek vissza személyi jövedelemadójukból.