Pénzügyi függetlenséget is hozott '48

A nemzeti emlékezet 1848-hoz a függetlenséget, a szabad sajtó megteremtését, és a szabadságharcot köti. Jóval kevesebb szó esik a forradalom hevében hozott létfontosságú gazdasági intézkedésekről, amelyek hosszú távon éreztették hatásukat. Magyarországon Kossuth pénzügyminisztersége teremtette meg az önálló monetáris politika alapjait, a szabadságharc pedig felpezsdítette a magyar ipart. Az [origo] összegyűjtötte, mi mindent köszönhet Magyarország gazdasága 1848-nak.

A magyar történetírás a jobbágyfelszabadítást, mint támadhatatlan pozitív cselekedetet ítélte meg. A jobbágyság felszabadítását korábban szinte kizárólag erkölcsi szempontból vizsgálták, a gazdasági aspektusok szinte teljesen figyelmen kívül maradtak. A korabeli mezőgazdasági lapok, mint például a "Falusi Gazda" arról számoltak be, hogy a jobbágyoknak szabadságuk elnyerése után a legtöbb esetben semmit sem változott az élete.

A felszabaduló munkaerőnek csak igen kis része tudott más területeken elhelyezkedni, ráadásul a saját tulajdonba került földeken az addig megszokott - nem túl korszerű - mezőgazdasági technológiákat alkalmazták, ezért bevételeik sem növekedhettek jelentősen. Az országon belül ráadásul nem volt hova elvándorolni a rossz körülmények elől.

Azok a falvak, ahol megvolt a megfelelő alternatíva - nem túl nagy számban - de már az önkéntes örökváltságot kihasználták. Jó példa erre az elsőként megváltakozott Tolna megyei Kakasd: a falu a dohánytermesztésből gazdagodott meg. A falunak számára tehát már korábban is megvolt az az alternatív üzlet, amely lehetővé tette a boldogulást a feudális kereteken kívül is. A legtöbb helyen azonban ezek az alternatív bevételek nem álltak rendelkezésre.

Több kutató statisztikai adatokat vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az 1848-ban hozott gazdasági intézkedések pozitív hatása csak jóval a forradalom és szabadságharc bukása után kezdett érződni a gazdaságban. Katus László, John Komlós, illetve a nemrégiben elhunyt Benda Gyula kutatásaiból kiderül: csak az 1860-as évek végétől kezdve mozdult pozitív irányba a gazdaság, amely aztán a XIX. század végén ugrásszerűen fejlődött tovább.

"A hagyományos szemlélet szerint 1848-at megelőzően stagnált a gazdaság, és a forradalom intézkedései hoztak fellendülést" - magyarázza a helyzetet az [origo]-nak Kövér György, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténet tanszékének docense. "Valójába azonban a reformkor gazdasága, természetesen a rendszer keretein belül, sokkal dinamikusabb volt, mint azt korábban gondolták." A magyar gazdaság 1848 előtt tehát már növekedési pályán volt, erre segített rá 1848-49. Az igazán pozitív hatások azonban csak 20-25 elteltével mutatkoztak meg.