Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Nem elképzelhetetlen a 280 forintos euróárfolyam elérése sem az [origo] által megkérdezett elemzők szerint az elkövetkező hetekben. A szakértők arra számítanak, hogy a gyengülő magyar valuta rövidesen kamatemelésre kényszeríti a jegybankot. A jövőt egyébként nagyban befolyásolja a választásokon győztes párt gazdaságpolitikája.
Szintén a nemzetközi kamatemelési várakozások nyomán kialakult tőkekivonással magyarázza a múlt heti, tőkepiaci folyamatokat Barcza György, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Az Amerikai Egyesült Államokban 4,8 százalék fölé emelkedett a 10 éves lejáratú államkötvények kamata, Japánban felerősödtek az inflációs várakozások, az Európai Központi Bank pedig a korábban, a vártnál nagyobb kamatemeléseket helyezett kilátásba - sorolja a kiváltó okokat.
Barcza György szintén a forint további gyengülésére és a kamatok emelkedésére számít. Szerinte az euró árfolyama már ebben a hónapban 265-270 forintig emelkedik. Úgy véli, emiatt a nemzeti bank monetáris tanácsa egy lépésben, 6-ról 7 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot, aminek hatására áprilisban 260-265 forint közé kerül, hosszabb távon pedig 255 forint körül stabilizálódik az euró. A szakértő azonban bizonytalan abban, hogy ehhez a folyamathoz elegendő lesz-e az alapkamat egyszeri, 1 százalékos emelése.
A forint gyengülése az infláció növekedését, a kamatemelkedés a gazdasági növekedés lassulását okozza - beszél a következményekről a szakember. Szerinte a forintgyengülés körülbelül 0,5 százalékkal növeli az inflációt, a kamatemelés néhány tizedszázalékkal mérsékli a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének ütemét, így az idén várhatóan 4 százalék alatt marad.
A szigorúbbá váló tőkepiaci körülmények mindenképp a gazdasági egyensúly irányába mozdítják a magyar gazdaságot - állítja az ING Bank elemzője. Szerinte vagy figyelmeztető jelnek tekintik a tőkekivonást a leendő kormány politikusai és önként csökkentik az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányát, vagy a piac kényszeríti ki ugyanazt.
A befektetők ugyanis a hiánycsökkentő lépések elmaradása esetén, felgyorsítják a tőkekivonást, ami a forint még jelentősebb gyengüléséhez, az infláció felpörgéséhez, a gazdaság lassulásához vezethet. Ebben az esetben, a felpörgő infláció megnöveli az állam adóbevételeit, ezáltal csökkenti az államháztartás hiányát; a nemzeti valuta jelentős leértékelődése pedig a folyó fizetési mérleg hiányát mérsékli.
Nem mindegy, hogy az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése államilag tervezett intézkedésekkel, vagy a piac által kikényszerítve történik - állítja Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Szerinte ugyanis a tervezett lépések esetén megmarad a befektetők bizalma, míg a másik esetben elvész és nehezen állítható helyre.
Hegedűs Miklós szerint mindkét esetben mérsékeltebb lesz a lakosság jövedelme és fogyasztása, ám tervezett lépések esetén, kisebb mértékű és irányítható lesz a változás terheinek elosztása. Ha viszont a piac kényszeríti a ki az egyensúly irányába történő elmozdulást, akkor a háztartások jövedelmének komoly csökkenése alakulhat ki, ráadásul a piacképesebb rétegek megőrizhetik korábbi jövedelmi szintjüket, miközben a többiek jövedelmének értéke jelentősen csökkenhet, ami tovább növelheti a társadalmon belüli feszültséget.
A Bokros-csomag bevezetéséhez hasonló, ám attól mégis jelentősen különböző a mostani gazdasági helyzet - véli Hegedűs Miklós. Szerinte jelenleg ugyanúgy az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős csökkentésére van szükség, mint 1995-ben. Ugyanakkor, most kevésbé radikális lépések is elegendőek lehetnek, az Európai Unióból származó összegek és privatizációs bevételek is segítik az államháztartás hiányának mérséklését és az infláció is jóval alacsonyabb, mint 1995-ben volt.
Hegedűs Miklós szerint megfelelő mértékű, az egyensúly irányába történő lépésekhez elegendő lesz, ha a következő 3-4 évben a GDP évi 4 százalékos növekedése mellett, a háztartások jövedelme és fogyasztása évi 2 százalékkal bővül, míg a Bokros-csomag egy év alatt 8 százalékkal vetette vissza a lakosság jövedelmét és fogyasztását. Az utóbbi 7-8 évben tapasztalt gazdasági növekedést 2-3 százalékkal túllépő lakossági jövedelem-növekedés azonban, a kutató szerint nem tartható fenn tovább.