Csak 264 forintnál állt meg az euró drágulása

Hétfőn mintegy kétszázalékos forintgyengülés után 264 forintig emelkedett az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe viszont emelkedett a nap folyamán.

Hétfőn óráról órára csökkent a forint értéke a bankközi devizapiacon

Londoni elemzői vélemény szerint az izlandi makrohelyzet megingása indította el a feltörekvő piaci portfólió-befektetői kockázatvállalási hajlam zuhanását, amely hétfőn 260 fölé gyengítette a forint euróárfolyamát.

Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke - az MTI kérdésére, hogy mi történik a forintpiacon - azt mondta: a magas hozamú piacokra, például Magyarországra, Törökországra vagy Dél-Afrikára szakosodott befektetők "most egy kicsit megijedtek attól, ami Izlandon történik".

Izlandon, amely szintén magas hozamú piacnak számít a befektetői körben, igen magasra duzzadt a folyó hiány, és nagyon magasak a kamatok. A jelek szerint az történt, hogy az ezen az igen kis piacon bekövetkezett fordulat jelentős és globális kockázatkerülési hullámot indított el a magas hozamú piacok befektetési konstrukciói esetében, mondta Evans.

Az Izlandon történtekre már más londoni elemzők is felhívták a figyelmet. Február végén a Fitch Ratings európai hitelminősítő az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Izland egyébként magasan elsőrendű, "AA mínusz", illetve "AAA" hosszú távú kül- ás beladósi kockázati osztályzatának kilátását, a GDP 15 százalékára duzzadt folyómérleg-hiányra, a folyó bevételek 400 százalékát elérő nettó devizaadósságra és az éves szinten 30 százalékot meghaladó belső hitelállomány-bővülésre hivatkozva.

A Bank of America vezető londoni elemzője hétfőn Londonban az MTI-nek azt mondta: az elmúlt egy hétben, és különösen hétfő reggel óta, a most elindult kockázatkerülési folyamatnak a jegyében a forintban meglévő hosszú távú pozíciók jelentős leépítése kezdődött.

Mindeközben a fejlett piacok, a dollár- és az euróövezet is emelkedő hozamokat kínál, és ebben a környezetben a befektetők egy része úgy döntött, hogy például a magyar piac kínálta hozamelőny már nem megfelelő a befektetési kockázathoz mérve, tette hozzá.

Elemzők a jegybanki alapkamat emelkedését valószínűsítik

Evans a 265-öt lélektani határnak tekinti. Szerinte, ha a következő néhány napban a forint nem gyengül e szint fölé, és a globális feltörekvő piaci hangulat is elkezd megnyugodni, akkor jó eséllyel a piaci szereplők megkísérlik ismét 260 alá erősíteni a forintot, mondta.

A Bank of America elemzője azonban ezzel együtt sem tartotta valószínűnek, hogy a forint a közeljövőben visszatér a 250-252-es sávba. Evans szerint valószínűleg átrendeződött az ingadozási sáv egésze, és az euró a következő néhány hónapban 255-270 forint között mozoghat.

A BoA londoni alelnöke azt mondta: a jelenlegi árfolyamot még nem látja olyan "problematikusnak", amelytől a jegybank közbelépését várná. Az MNB valószínűleg addig nem jelenik meg a piacon, amíg az euró nem közelíti meg a 270 forintot, mivel a jegybank már korábban jelezte, hogy 260-270 közötti árfolyamtól még nem látja veszélyeztetve a középtávú inflációs célt, tette hozzá Evans. Az elemző szerint szinte biztos, hogy ha az MNB lép, az kamatemelés lesz, semmint intervenció.

A BNP Paribas befektetési csoport hétfő délután Londonban kiadott elemzése szerint ugyanakkor a lengyel zloty most már hagyományszerűen gyengül márciusban és áprilisban, és ez is hozzájárul a mostani térségi árfolyam-alakuláshoz.

A cég szerint ez 2002 óta rendre megtörténik: az utóbbi négy évben a zloty január és március vége óta átlagosan 3,4, január és április vége óta átlagosan 3,8 százalékkal gyengült, mert a lengyel piac sajátossága az, hogy az év eleji erőteljes portfolió-beáramlás az első negyedév végén elapad, sőt meg is fordul.

Ennek alapján a BNP Paribas április végére 4,00 zlotys euróárfolyamot jósol. Emellett a térségi befektetői hangulatot április végéig valószínűleg nyomni fogja a magyarországi parlamenti választás is.

[origo]/MTI