Kakaóhiányt okozhat az ázsiai fogyasztás

Kakaóhiányhoz és ezáltal az árak megugrásához vezethet az ázsiai kereslet drámai növekedése a következő öt évben - figyelmeztet a Barry Callebaut, a világ legnagyobb kézzel gyártott csokoládé-előállítója. Míg egy átlagos európai évente 2 kilogramm csokoládét eszik meg, egy kínai egyelőre mindössze 200 grammot, ám fogyasztásuk viharos gyorsasággal nő.

"A mi gyerekeink a holnap földművesei"

A világ vezető kakaótermelője, Elefántcsontpart visszautasítja emberjogi csoportok vádjait, miszerint gyermekrabszolgák munkáját is igénybe vennék a kakaótermeléshez. A közelmúltban az afrikai ország vezetői kijelentették, a Valentin-napi vásárlók tiszta lelkiismerettel ehetnek az elefántcsontparti csokoládéból.

A nyugat-afrikai nemzetet a 2002-es polgárháború óta konfliktusok és békétlenség sújtja. Elefántcsontpart az utóbbi években magára vonta az emberi jogvédő csoportok figyelmét is, akik az erőszakkal, durva bánásmóddal vagy veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett élelmiszerek bojkottjáért kampányolnak.

A washingtoni központú Nemzetközi Munka Jogok Alapítvány február elején adta be keresetét egy USA-beli bíróságra nemzetközi élelmiszeripari cégek ellen. A Reuters értesülései szerint a beadvány az illegális kereskedelemben való felelősség megosztásáról, az elefántcsontparti kakaót művelő és betakarító gyerekek kínzásáról és rabszolgamunkájáról beszél.

Egyébként már amerikai törvényhozók is felszólították Elefántcsontpartot: igazolja, hogy nem alkalmaz gyermeki rabszolgamunkát évi átlagosan 1,3 millió tonnányi kakaótermése előállításakor.

Elefántcsontparti és más nyugat-afrikai vezetők cáfolták a fejlett világból érkező vádakat, mondván, az ő nézőpontjuk szükségképpen torz egy olyan kontinensen, ahol hagyományosan egész családok a földműveléssel foglalkoznak.

Nyugodt lelkiismerettel?

"Itt nincs gyermek-rabszolgaság. Egy gyerek egy birtokon nem szükségképpen rabszolga is," mondta az elefántcsontparti kávé- és kakaóbörze elnöke, Lucien Tape Doh a Reutersnek. "A nyugati gyerekek otthon maradnak és számítógépeikkel játszanak, de a mi gyerekeink a holnap földművesei lesznek, ezért tudniuk kell, hogyan is működik a dolog. Számunkra ez nem rossz - mondta, hozzátéve, hogy az ő gyerekei is csatlakoztak hozzá a farmján, amikor felnőttek.

Mindazonáltal, egy a Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Intézete által 2002-ben készített felmérés szerint körülbelül 284 000 gyerek dolgozik veszélyes körülmények között nyugat-afrikai kakaófarmokon, nagyrészt Elefántcsontparton.

Sok elefántcsontparti földműves azt mondja, azokon a napokon viszik magukkal a gyerekeket a farmra dolgozni, amikor nincs tanítás az iskolában. Egyesek azzal védekeznek, az iskola költségeit nem képesek minden gyermekük számára biztosítani, vagy hogy falujukhoz nincs elég közel iskola.

A termelők azt állítják, a kakaótermesztés szakértelmének korai átadásával értékes munkatapasztalatot és tudást adnak gyermekeiknek, amely a konfliktusok és instabilitás miatt magas munkanélküliséggel sújtott országban nagy előny.

"Biztosíthatom Amerikát, hogy az itteni kakaótermesztéssel nincs semmilyen probléma. Azt nem gyerekek termelik, állítják elő. Igaz, hogy létezik ez a probléma, de harcolunk ellene" - mondta Fulgance N'Guessan, a Kavokiva kakaóexportáló szövetség igazgatója.

A fővárosban, Abidjanban élő diplomaták azt mondják, szerintük Elefántcsontpart kakaótermesztésével kapcsolatos gyermekrabszolgaság problémája kissé talán fel van fújva. "Ez nem olyan egyszerű, mint ahogy azt néhányan be akarják állítani," mondja egy, a neve elhallgatását kérő diplomata. Ő azt mondja, a nyomor és a helyi munkakultúra ügye szintén a képhez tartozik. "Néhány olyan történet alapján, amelyeket olvastam, bárki azt feltételezné, hogy gyermekek ezrei - bokájukon labránccal - raboskodnak kakaóföldeken," tette hozzá. "Azt hiszem, nagyon sok gyerek dolgozik a kakaóföldeken bozótvágó késsel vagy mérgekkel. Ám azt nem feltétlen hiszem, hogy mindegyikük rabszolga vagy az emberkereskedelem áldozata," mondta diplomatikusan.