Egyelőre álom a hitelkamatok csökkenése

A jegybanki alapkamat és a pénzpiaci kamatszint jelentős csökkenése ellenére a bankok betéti és hitelkamatai közti különbség még nőtt is az utóbbi két esztendőben. Elemzők zöme elsősorban a bankok közti verseny mérsékeltségével magyarázza a helyzetet, ám az is lehet, hogy a versengés átkerült a devizahitelezés területére.

A jegbanki alapkamat változására mindig a kamatkülönbség növelésével reagálnak a bankok

A jegybanki alapkamat megváltozására a pénzintézetek mindig a betéti és a hitelkamatok közti különbség növelésével reagálnak - állítja a Magyar Nemzeti Bank egyik szakértője. Szerinte az alapkamat csökkentése után a pénzintézetek a betéti kamatokat gyorsan, a hitelkamatokat lassabban csökkentik; az alapkamat növelése után pedig a bankok a hitelkamatokat előbb, betéti kamataikat pedig később emelik. A szakember úgy véli, ezt a gyakorlatot a kereskedelmi bankok óvatosságból alakították ki. Gondolatmenetéből adódik, hogy ő a kamatszint megállapodása után kamatkülönbség mérséklődésére számít

Három okát is látja a betéti és hitelkamatok közti különbség növekedésének Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte óvatosságra intette pénzintézeteket, hogy az utóbbi hónapokban a pénzpiaci szereplők már nem számítanak érdemi kamatcsökkentésre. Úgy véli, a kamatrés növekedéséhez hozzájárult a bankokra kivetett különadó és még inkább a nem kellően hatékony verseny, amihez hozzájárul banki termékek nehéz összehasonlíthatósága is. Az elemző belátható időn belül nem számít sem a kamatszint érdemi változására, sem a bankok közti versenyhelyzet élesedésére, ezért a betéti és a hitelkamatok közti különbség lényeges csökkenésére sem.

A bankok közti látszólagos versennyel és a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak tájékozatlanságával magyarázza betéti és hitelkamatok közti különbség növekedését Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Szerinte a bankok közt folyó verseny nem olyan kiélezett, mint amilyennek látszik. Az országban ugyan számos pénzintézet működik, a lakossági szolgáltatások piacát azonban néhány bank uralja.

Amelyik bank be akar törni közéjük, annak komoly összeget kell fiókhálózatának bővítésébe fektetnie, melyet beépít szolgáltatásai árába. A tájékozatlan és nem tudatos magatartás tanúsító ügyfelek pedig tovább fokozzák a bankok lehetőségeit például azzal, hogy hitelt nem a kamat mértéke, hanem a törlesztés nagysága alapján választanak. A kutató nem látja jelét annak, hogy a vázolt helyzet a közeljövőben érdemben változni tudna.

Ahol fejlettebb a pénzügyi kultúra, ott gyorsabban váltanak bankot az ügyfelek

A fogyasztási hitelek kamatai azért csökkennek lassan, mert nő azok kockázata - állítja Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. Szerinte ugyanis, ahogy bővül a finanszírozott áruk köre és a hitelt felvevők száma, úgy nő a hitelt visszafizetni nem tudók aránya is. A lakáshitelek kamatai pedig szerinte azért csökkentek lassabban, mint a betéti kamatok, mert az állam mérsékelte a lakáshitelek támogatását.

Az elmaradott pénzügyi kultúra és a néhány nagybank által meghatározott piac akadályozza a bankok közti verseny komollyá válását és ezzel hozzájárul a széles kamatrés fennmaradásához - teszi hozzá a kutatásvezető. Szerinte ahol fejlettebb a lakosság pénzügyi kultúrája, ott a szolgáltatások árában, színvonalában megnyilvánuló kis különbségek esetén is gyorsan bankot váltanak az ügyfelek. Ezért a bankok kénytelenek olcsó és színvonalas szolgáltatások nyújtani. Losoncz Miklós szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Gazdasági Versenyhivatal és fogyasztóvédelem sokat tehetne a verseny élénkítése, az ügyfelek olcsóbb és színvonalasabb kiszolgálása érdekében.

Már nincs sok jelentősége a hitelezésben a forintkamatok alakulásának, ugyanis az új lakáshitelek mintegy 95 százalékát az új fogyasztási hiteleknek pedig csaknem egészét devizaalapon igénylik az ügyfelek - állítja Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója. Szerinte forinthiteleket elsősorban a különleges és egyedi igényeket is kielégíteni tudó takarékszövetkezetek és a Cetelem Bank tudnak versenyképesen nyújtani.

Mivel így régebben nyújtott hitelek állnak szemben később fogadott betétekkel, természetes, hogy nem csökken, sőt akár még nőhet is a bankok forintbetétjeinek és forinthiteleinek kamati közti különbség - helyezi a korábbiktól gyökeresen eltérő megvilágításba a problémát a szakember.

A bankok ügyfelei a forinthitelekről a devizahitelekre történő áttérést kamatcsökkenésként, egyben a kamatrés mérséklődéseként élték meg - állítja Király Júlia. Szerinte a hitelezés területén a bankok közt folyó verseny így a forinthitelek piacáról átkerült devizahitelekére. A szakember ezért arra számít, hogy devizahitelek kamata és a bankok nettó kamatjövedelme lassan fokozatosan csökken majd Magyarországon.

Giczi József