Saját bank kell a muszlimoknak

Vágólapra másolva!
Több százmilliárd dolláros üzletté nőtte ki magát az iszlám előírásait betartó banki szolgáltatás. A hithű muszlimok csak a vallásilag "tiszta" bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis az Iszlám előírásai uzsorának minősítik, és ezért tiltják a kamatszedést. Az iszlám bankok, a szigorú vallási előírások ellenére nagy iramban fejlődnek. Az [origo] utánanézett, hogyan juthat hitelhez valaki úgy, hogy közben nem sérti meg a Korán előírásait.
Vágólapra másolva!

A kamatmentes hitel mégis megéri

Az Iszlám törvényeinek megfelelő bankrendszer lényege, hogy megpróbálja összeegyeztetni a vallási előírásokat és a kapitalizmust. Az Iszlám üzleti etika lényegében engedélyezi az egyéni haszonszerzést, de a társadalom szintjén megpróbálja az igazságosságot középpontba állítani.

Mivel nem szedhetnek és fizethetnek kamatot, az Iszlám bankok tulajdonképpen befektetési alapokként működnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Ez a gyakorlat azonban teret enged a spekulációnak, ezért a lényegében befektetési alapokként működő bankok, igen óvatosak befektetési politikájukban.

A bank számára nem csak az kikötés, hogy nem szed kamatot. Az üzlet csak akkor lehet halal, vagyis tiszta, ha a bank pénzéből nem finanszíroznak haram, vagyis tiltott, tisztátalan tevékenységet. Ilyenek lehetnek a muszlimok számára tiltott szeszesitalokkal, sertéshússal kapcsolatos üzletek, a pornográfia, vagy a szerencsejáték, egyáltalán bármi amit a saríja társadalomra károsnak ítél.

Hogy biztosítsák az üzlet tisztaságát, az Iszlám elvei szerint működő bankok vallásjogászokat alkalmaznak, akik a pénzügyi mellett, vallási szempontok szerint bírálják el a befektetéseket. Mivel a befektetésekben a bank kellőképpen óvatos, garantálni tudják a megfelelő hozamot, amelyen osztoznak a befektetőkkel.

Muszlim banki műveletek

Az egyszerű kisbefektető számára a banki szolgáltatás a következőképpen néz ki. Ha valaki bankba szeretné tenni a pénzét, a vadija, vagyis a "megőrzés" szolgáltatást veszi igénybe. A befektető befizeti pénzét a bankba, ezt követően részenként vagy egészben felveheti az összeget, amely fölött a bank még ajándékot, hibahot ad, cserébe a bizalomért, hogy a befektető a bankra bízta a pénzét.

Ha valaki vállalkozásához keres hitelt, musarakahért, vagyis "részvételért" kell a bankba mennie. Ebben a konstrukcióban a bank tőkét ad a vállalkozónak, majd, ha elindult az üzlet, a visszafizetett összegen felül előre kialkudott mértékben osztoznak a profiton, a veszteséget szintén közösen viselik. Amint a vállalkozó visszafizette a teljes hitelösszeget, kizárólagos joga lesz a profitra. Az efféle közös vállalkozásoknak még számos formája van, ahol különböznek a kockázatviselés arányai.

Hitel helyett a bank veszi meg a kocsit, és felárral adja tovább - részletre

Az egyszerű áruhitelre is létezik vallásilag megfelelő megoldás. Autó vásárlásakor Európában a szokásos gyakorlat az, hogy a hiteligénylő a felvett összegből megveszi a kocsit, majd fizeti a részleteket. Az Iszlám által jóváhagyott gyakorlat egy kicsit bonyolultabb. Miután a vevő kinézte a kocsit, a bankba megy, amely saját magának vásárolja meg a kocsit, és felárral, részletre eladja a vevőnek. A részletek elmaradása esetén nincs büntetőkamat, de a bank csak akkor írja a vevő nevére a járművet, ha az már az utolsó részletet is kifizette, így bármikor lehetősége van visszavenni a kocsit, ha akadozik a részletek visszafizetése.

A biztosításra is külön megoldást kellett találni, hiszen a hagyományos nyugati típusú biztosítások a saríja szerint szerencsejáték elemeket tartalmaznak, így tisztátalannak minősülnek. Míg a nyugati típusú biztosításban az ügyfél lényegében fogadást köt a biztosítóval arra, hogy bekövetkezik a káresemény, az iszlám biztosítás a kockázatmegosztáson alapul.

A muszlim biztosító összegyűjti az ugyanolyan kockázat által fenyegetett ügyfeleket, akik egymást kártalanítják, ha mégis bekövetkezne a baj. Az egyén így biztosíthatja magát a károk ellen, élvezheti a nagy számok törvényét, de ugyanakkor a vallás előírásai sem sérülnek.

A Takafulnak nevezett, kockázatmegosztási biztosítás nem újkeletű: a mekkai Muhadzsrin, és a medinai Anszar már közvetlenül Mohamed próféta futása után alkalmazta, 1400 évvel ezelőtt.

Barsi Szabó Gergely