Jogi vita a pozitív adóslistáról

Gyökeresen eltér az országgyűlési biztosok álláspontja a jó adósok adatait is nyilvántartó pozitív adóslistáról. Az állampolgári jogok biztosa szerint nem jogsértő és hasznos lenne az adatbázis létrehozása. Az adatvédelmi biztos viszont törvénybe és alkotmányba ütközőnek tartaná megvalósulását.

Az adatvédelminbiztos kész alkotmánybíróság elé vinni a kérdést

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a jó adósok adatainak központi nyilvántartása nem csak az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétes, de súlyos alkotmányossági kérdéseket is felvet. A biztos kész arra, hogy ellenérveit az Országgyűlés előtt is elmondja, ha pedig a pozitív listáról ennek ellenére törvény születik, Alkotmánybírósághoz kíván fordulni.

A biztos álláspontját addig nem hajlandó felülvizsgálni, amíg egyértelmű bizonyítékát nem látja annak, hogy a pozitív lista olyan nagy előnyökkel jár az állampolgárok számára, ami indokolja a jogaik korlátozását.

Szerinte ugyanis a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) nem tekinthető önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelésnek, mert az állampolgároknak nincs választási lehetőségük, hogy kapcsolatba lépnek-e valamely pénzintézettel, vagy sem. Ezért az ott összegyűjtött személyes adatok, kötelezően előírt kezelése a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását jelenti.

Emlékeztetett arra, hogy bármely alapvető jog korlátozása csak akkor lehet alkotmányos, ha az más alapvető jog vagy kötelezettség érvényesítése érdekében történik, e jog vagy kötelezettség oly mértékű közérdeket jelenít meg, amely indokolttá teszi a jog korlátozását, az előbbi két feltétel alapján meghatározott cél más módon nem érhető el, a korlátozás a cél elérésére alkalmas.

A bankoknak jeleneleg sem okoz gondot a pozitív lista hiánya

A jelenleg működő negatív adóslista szerinte megfelel e feltételeknek: a hitelintézetek, illetve ügyfeleik tulajdonhoz való joga (gazdasági érdeke) indokolttá teszi, hogy azon személyek, akiknek felhalmozott és szerződésszegően nem rendezett adósságuk van, szerepeljenek egy központi nyilvántartásban, megakadályozva a további adósságfelhalmozást.

A pozitív adóslista melletti legfőbb érv, hogy a bankok így hatékonyabban tudják értékelni a hitelezés kockázatát, melynek csökkenésével a hitelek kamata is csökkenhet. Az adatvédelmi biztos fő ellenérve szerint a tervezett adatbázis meghatározó része - a szerződésszerűen teljesítő adósok adatai - cél nélküli lenne, ami nem indokolja az alapvető jog korlátozását.

Péterfalvi Attila elismeri, hogy a bankoknak előnyös lenne a pozitív lista, országgyűlési biztosként azonban nem a bankok, hanem az állampolgárok védelmét tekinti feladatának. Úgy véli, a hitelintézeteknek nincs szükségük biztosi érdekvédelemre, és meggyőződése, hogy a bankok pénzügyi eredményei nem indokolják, hogy további előnyökhöz jussanak az állampolgárok rovására.

Szerinte a bankok számára jelenleg sem okoz működési nehézséget a központi lista hiánya, többségük csak kellő fedezet mellett, alapos hitelbírálat után nyújt hiteleket, ezért a hitelintézetek különösebb nehézség nélkül be tudják hajtani pénzüket. Ezért a betétesek védelme sem teszi indokolttá a listát, nincsenek ugyanis olyan hátrányok, amelyeket csökkenteni kellene.