Az Erste Bank a BCR 61,88 százalékáért 3,75 milliárd eurót fizetett, ez a BCR könyv szerinti értékének arányosan az 5,8-szerese. De az osztrák pénzintézet hosszú tapasztalata a térségben, továbbá a romániai növekedési potenciál lehetővé teszi a gyors megtérülést, mondják elemzők.
Az Erste Bankot és az Unicredito-HVB térségi tevékenységét intéző Bank Austriát és a Raiffeisen Bankot elsősorban az különbözteti meg nyugati versenytársaiktól, hogy azoknál korábban kényszerültek túllépni a hazai piacon, és ahelyett, hogy másik biztonságos, de versengő piacra mentek volna, kelet felé indultak. Így az Erste Banknak szinte behozhatatlan tapasztalata van a térségben, és tudja, hogyan kell volt állami bankokat piaci jellegűvé tenni.
A romániai felár mindenekelőtt az ottani lehetőségeket jelzi. A 2007-ben az Európai Unió tagjává váló Romániában a lakossági hitelállomány 2,9 milliárd eurónak felel meg, ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százaléka, miközben az euróövezeti átlag 48,5 százalékos.
Az Erste Bank 2000-ben még csak a könyv szerinti érték 1,6-szorosát fizette a cseh takarékpénztárért, a Ceská Sporitelnáért. A felárak azután fokozatosan nőttek a magyar Postabankon és a Slovenská Sporitelnán át a vajdasági Novosadska Bankáig, amely már a könyv szerinti érték 3,3-szorosába került az Erste Banknak, korábban tavaly.
Az osztrák pénzintézet azonban adózott eredményéből már csaknem kétszer annyit termel Közép- és Kelet-Európában, mint otthon. A tavalyi első kilenc hónapban a közel 510 millió eurós adózott eredményből 342 millió származott a térségből. Az arány és vele a profit most tovább nőhet, éppen a BCR miatt, amely - 21 százalékos romániai piaci részesedése révén - többé-kevésbé diktálhatja a kamatkülönbözetét, jutalékait.