1900 milliárd forint a befektetési alapokban

A befektetési alapokban elhelyezett pénz tavaly év végére megközelítette az 1900 milliárd forintot - közölte a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége. Az ingatlanalapok népszerűek voltak 2005-ben, míg a kockázatosabbnak tekintett részvényalapokba helyezett pénz mennyisége csak 29 százalékkal nőtt.

"Egyszerűsíteni kellene a nyílt végű befektetési alapok engedélyeztetési eljárását"

Több jogszabály módosítását is szükségesnek tartja a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) 2006-ban. Fontosnak tartaná az alapok engedélyeztetési eljárásának egyszerűsítését és a befektetési jegyek ügynöki értékesítésének bevezetését - mondta Temmel András.

A szövetség szerint egyszerűsíteni kellene a nyílt végű befektetési alapok engedélyeztetési eljárását, az egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval és kisebb költséggel járó eljárás ugyanis lehetővé tenné a gyorsabb reagálást a piaci folyamatokra.

A BAMOSZ véleménye szerint piaci hátrányt okoz, hogy a befektetési alapok jegyeit jelenleg csupán a bankok és a brókercégek értékesíthetik. Véleményük szerint azt a Nyugat-Európában honos szabályozást kellene alkalmazni, amely ügynöki hálózatok számára is lehetővé teszi az értékesítést. A jogszabály-módosítással oldódna az a mai állapot, ami nem kedvez a valódi, személyre szóló befektetési tanácsadásnak, ugyanis a bankfiókokban erre gyakran nincs lehetőség.

A BAMOSZ 2006-os jogszabály-módosítási céljai között ugyan nem szerepel, de két fontos, a közelmúltban hozott jogszabályba nem eléggé végiggondolt passzusok kerültek, s ezeket módosítani kellene.

Az egyik a decemberben megszületett, a nyugdíjrendszer negyedik pillérét alkotó nyugdíj-előtakarékossági számláról (nyesz) szóló jogszabály. A törvényt az országgyűlés végül úgy fogadta el tavaly decemberben végén, hogy az - az eredeti elképzelésekkel ellentétben - nem tiltja meg szigorúan a számlán összegyűlt összeg kivételét nyugdíjba vonulás előtt, csupán adózásra kötelezi.

Az eredeti elképzelés szerint a számlán összegyűjtött pénzhez, valamint az éves megtakarítás 30 százalékával azonos, de évi legfeljebb 100 ezer forintos állami támogatáshoz csakis a nyugdíjba vonulás után lehetett volna hozzáférni. Ezzel ellentétben a 2006. január 1. óta hatályos jogszabály a nyugdíjas kor előtti pénzkivét esetén sem kötelezi a nyesz-tulajdonost az állami támogatás visszafizetésére, csupán arra, hogy a számlán összegyűjtött pénzt és az állami támogatást adózza le.

A befektetési alapkezelők végiggondolatlannak tartják azt a jogszabály-módosítást is, amely a nyugdíjpénztárak számára is lehetővé teszi a kockázati tőke társaságokba való befektetést. A kockázati tőke társaságoknak - ellentétben a napi eszközértékelésre kötelezett befektetési alapokkal - csupán évente egyszer kell eszközértékelést végezniük. A befektetésként általában 5-8 éves periódusra ajánlott kockázati tőke társaságok a nyugdíjpénztári portfólióban egy kevéssé átlátható és értékelhető elemet vittek be - vélekedik a BAMOSZ.