Tavaly 9,9 százalékkal nőtt a kínai GDP

A kínai gazdaság növekedése tavaly megközelítette a 10 százalékot; az ázsiai óriás gazdasága ezzel a világ hatodik legnagyobbja lett. De lehet, hogy a negyedik. Ugyanis időről időre kiderül, hogy rendre alulbecsülik teljesítményét.

Határ a csillagos ég

Kína gazdaság egyhatoddal nagyobb volt 2004-ben az eddig becsültnél, közölték a kínai statisztikai hivatalban még decemberben, akkor még növekedési számok nélkül, az első teljes körű, nemzetközi módszerekkel készült gazdasági cenzus eredményeképp. Ezzel Kína a hatodik helyre került a világranglistán az eddigi hetedikről, maga mögé szorítva Olaszországot. Az első az Egyesült Államok, után a sorrend most: Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Olaszország. A cenzussal kapcsolatos korábbi, elemzői előrejelzések egyötödös többletet jósoltak, amellyel Kína a negyedik helyre került volna a világranglistán.

Jelenlegi árfolyamon számolva elemzők továbbra is úgy vélik, hogy a felértékelt adathoz képest a tavalyi, azaz 2005-ös növekedéssel Kína mégiscsak a negyedik helyre kerül.

Kína hazai összterméke 2004-ben 15,99 billió jüan (1,93 billió dollár) volt a decemberben kiadott új becslés szerint, 16,8 százalékkal nagyobb az eddig becsült 13,65 billiónál. A javítás 93 százaléka a szolgáltatások felértékeléséből adódott, a többi a kisvállalatok hozzájárulásának átértékeléséből. A felértékelt adatokból az derül ki, hogy a termelő beruházások hozzájárulása a kínai GDP-hez nem haladhatja meg a 40 százalékot, a szolgáltatásoké pedig 40,7 százalékos a korábban becsült 31,9 százalék helyett, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon is inflációmentesen fenntartható a GDP-növekedés, mert nem túlhevült, vagyis drasztikus lassítást továbbra sem lehet várni.

A gazdasági kilátások továbbra is jók

Ugyancsak elemzők szerint a kínai gazdasági kormányzat az új adatok fényében lazábban kezelheti a jüan felértékelődését, ami jót tenne az ország nemzetközi gazdaságdiplomáciai kapcsolatainak. A statisztikai hivatalban azonban siettek közölni, hogy nem változtatnak az árfolyam-politikán, miután júliusban 2,1 százalékkal felértékelték a jüant, és megszüntették a dollárhoz kötését. A kínai kormány gazdaságelemző intézete, az Állami Információs Központ novemberi, utolsó előrejelzése szerint az idén erős, de lassuló gazdasági növekedés és mérsékelt infláció várható, együtt a jüan fokozatos felértékelődésével.

Az előrejelzés szerint 2006-ban 8,3-9,3 százalék között várható a GDP-növekedés üteme, a külpiacok helyzetétől függően. Igaz, tavalyra is eredetileg csak 9,4 százalékot jósolt a központ. A növekedést idén is főleg a külkereskedelem táplálja még, a kereskedelmi többlet tavalyi, 35 százalékos hozzájárulása után. A többlet, az export és az import 20-20 százalékos növekedése közben, idén várhatóan 117 milliárd dollárra nő a 2005-re várt 100 milliárdról.

A kínai központi bankban 8,8 százalékos GDP-növekedést jósoltak erre az évre január elején, lejjebb igazítva a korábbi, 9,2 százalékos várakozást. Idén az első negyedévben 8,8 százalékkal, a második negyedévben 8,6 százalékkal lesz nagyobb a GDP, mint egy évvel korábban, jóslatuk szerint.