Litvánia eleshet a 2007-es euróbevezetéstől

A minden maastrichti követelményt teljesítő Litvánia eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes gyorsulása miatt. Jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta maga az euróövezet is átlép, áll a Fitch Ratings elemzésében.

Járai Zsigmond szerint a magyar gazdaság alapvető érdeke, hogy mielőbb bevezesse az ország az eurót, az államháztartás jelenlegi helyzete, az ikerdeficit magas szintje miatt azonban az ország nemhogy közelebb kerülne, hanem inkább távolodik az euró-zónához való csatlakozástól.

Már csak a választás után vár tényleges lépéseket

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán, a Brit Kereskedelmi Kamarának a budapesti Brit Nagykövetség épületében tartott rendezvényén hangsúlyozta: az euró mielőbbi bevezetése a magyar pénzügyi rendszer stabilitása miatt is fontos. Napjainkban ugyanis jelentősen emelkedik a lakosság által felvett hitelek állománya, az új kölcsönök 80 százalékát devizában veszi fel a lakosság, az ügyfelek jó része azonban nincs kellően tisztában azzal, milyen árfolyamkockázatot hordoznak magukban a devizakölcsönök - tette hozzá Járai Zsigmond.

A jegybank elnöke kitért arra, hogy jelenleg még nagyon pozitív a nemzetközi befektetői környezet, a befektetők előnyben részesítik a nagy kockázatú papírokat, a kedvező folyamatok azonban negatív irányba változhatnak. Ekkor az olyan államháztartási helyzetben lévő országok, mint Magyarország, könnyen nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel a magyar államháztartási hiányt, a folyó fizetési mérleg deficitjét túlnyomórészt a külföldi befektetők finanszírozzák. Járai Zsigmond kiemelte: az euró bevezetése, az euróövezethez való csatlakozás nagymértékben csökkenti majd ezeket a kockázatokat.

A jegybank elnöke szerint az államháztartás helyzetén mielőbb változtatni kell, mert annak finanszírozása fenntarthatatlan, a tényleges lépések azonban minden bizonnyal csupán a parlamenti választások után várhatóak.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a jegybank számításai alapján jóval nagyobb az elmúlt évre vonatkozó államháztartási hiány, mint azt a kormányzat kommunikálja. A kormány szerint 2005-re az uniós normák szerinti államháztartási deficit a GDP-hez viszonyítva 6,1 százalék lesz várhatóan, míg a jegybank szerint jóval meghaladja a 7 százalékot, akár 8-9 százalék is lehet, ha a teljes államháztartási kört vesszük alapul - húzta alá a jegybank vezetője.

Járai Zsigmond szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a hazai pénzintézetek túlnyomó többsége az unióban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy biztosító tulajdonában van. Így az anyabankok és -biztosítók már korábban, jóval a csatlakozás előtt átültették Magyarországra, leánycégeik tevékenységébe az uniós előírásokat.

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke előadásában hangoztatta: az euró bevezetése, az hogy az euró-övezethez minél több uniós tagállam csatlakozzon, azért is fontos, mert az európai közös valuta az alapja az egységes európai pénz- és tőkepiacnak. A felügyeleti vezető kiemelte: a magyar felügyelet elsősorban a pénzügyi tevékenységek komplex ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt, mert napjainkban már a fő szerepet az integráció miatt a pénz- és tőkepiacon a pénzügyi konglomerátumok, holdingok játsszák.