A hiány miatt ingadozóbb a forint árfolyama

A korábbinál jóval szélesebb, 243 és 256 forint közötti sávban ingadozott az euró árfolyama 2005 negyedik negyedévében. A jegybank szerint ez elsősorban az államháztartás magas hiánya miatt alakult így.

A BA Rt. eladásából származó rekordbevétel növelte leginkább a devizatartalékokat

A jegybank negyedéves jelentéséből kiderül, hogy a devizatartalékok 2005 negyedik negyedévében 1,113 milliárd euróval 14,569 milliárd euróra emelkedtek. A növekedéshez a leginkább a Budapest Airport privatizációjából befolyt 1,85 milliárd euró járult hozzá. Az Európai Bizottságtól érkezett 130 millió eurós átutalás is jelentős tartaléknövelő tétel volt. A kamatterhek, előtörlesztések és visszavásárlások jelentették mintegy 760 millió euróval apasztották a tartalékot.

Az előző év utolsó napján forgalomban lévő készpénz értéke 1706 milliárd forintot tett ki, tavaly december végén, így 18 százalékkal, 262 milliárd forinttal volt több mint egy évvel korábban. Tavaly év végén egy lakosra átlagosan 169 ezer forint összegű készpénz, 26 darab bankjegy és 252 darab érme jutott. Az elmúlt év hasonló időszakához képest az egy főre jutó készpénz értéke 17 százalékkal, a bankjegyek száma 2 darabbal, míg az érméké 22 darabbal emelkedett.

December végén a forgalomban lévő bankjegyállomány értéke 1675 milliárd forintot tett ki, 18 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A forgalomban lévő bankjegyek darabszáma 264 millió darab volt, 10 százalékkal nőtt az előző év utolsó napjához képest. A 20 000 forintos címlet részaránya a forgalomban lévő bankjegyek darabszámán belül tizenkét hónap alatt 10 százalékról 13 százalékra nőtt, míg a 10 000 forintosoké 30 százalékról 29 százalékra, az 1000 forintosoké pedig 18 százalékról 17 százalékra csökkent. A többi címlet részaránya nem változott.

A bankjegyek közül a tízezresből forog a legtöbb

A forgalomban lévő bankjegyek darabszámán belül a legmagasabb részesedéssel továbbra is a 10 000 forintos rendelkezik. Az összértékén belül a 20 000 forintosok részaránya jelentősen, 35 százalékról 41 százalékra emelkedett, míg a 10 000 forintos címleté 51 százalékról 46 százalékra csökkent, így a 20 000 forintosok súlya a készpénzforgalomban megközelítette a 10 000 forintosokét.

Az előző év végén 2 545 millió darab érme volt forgalomban, 9 százalékkal, 218 millió darabbal több, mint az előző év hasonló időszakában. A növekmény 68 százaléka a kis címletű (1 és 2 forintos) érmék kiáramlásából származott. A forgalomban lévő érmék értéke 27 milliárd forint volt 2005 végén, 8 százalékkal (2 milliárd forinttal) emelkedett az előző év végéhez képest. 2005 végén a forgalomban lévő érmék címletek szerinti megoszlásában sem a darabszámot, sem az értéket tekintve nem volt számottevő változás az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői az év végéig 9369 esetből származó, 10 257 darab forgalomból kiszűrt forintbankjegy hamisítványt regisztráltak. A leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos. Valamennyi lefoglalt hamisítványt irodai sokszorosító eszközzel (színes fénymásoló, printer) állították elő.

Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt hamisítványok darabszáma nem változott jelentősen, továbbra is kedvező. Az euró hamisításának mértéke, bár kismértékben emelkedett, összességében nem jelentős, 2005. évben mindössze 816 darab forgalomból kiszűrt euró hamisítványt vizsgáltak a jegybank szakértői.