A gázvita új megoldásokat sürget Európában

Az ukrán-orosz gázvitából 2006 elején kibontkozott "mini-energiaválság" egyelőre megoldódni látszik ugyan, ám a hasonló esetek elkerülése érdekében Európa intenzíven keresi az alternatív energiaforrásokat.

A kijevi kormány lemondását követelte az egyik ellenzéki ukrán koalíció csütörtökön, egy nappal azután, hogy Kijev és Moszkva kompromisszummal rendezte gázár-vitáját.

A Naftohaz ukrán és a Gazprom orosz gázipari konszern megállapodása értelmében utóbbi mostantól a RosUkrEnergo vegyes vállalatnak adja el ezer köbméterenként 230 dollárért az orosz földgázt (a korábbi 50 dollár helyett). A Naftohaz viszont 95 dollárért kapja meg, mivel a közvetítő RosUkrEnergo az orosz földgázt keveri a sokkal olcsóbban és nagy mennyiségben beszerzett közép-ázsiai földgázzal. Az ukrán fél ugyanakkor az eddiginél mintegy negyven százalékkal nagyobb tranzitdíjat kap az orosz földgáz továbbításáért.

"Hozzá nem értők és hazaellenesek"

A Moszkva-barát ellenzék a kormányt okolja

Az ellenzéki ukrán Ne Tak nevű mozgalom, amely a hivatalából egy éve elmozdított Viktor Janukovics volt ukrán elnököt támogatja a jelenlegi vezetés ellenében, mindazonáltal úgy véli: az eddigi gázárak közel megduplázódásával kialakult helyzet nem ad felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a helyén maradjon. A mozgalom érvelése szerint a megállapodás azt vonja maga után, hogy összeomlik az ukrán gazdaság teljesítőképessége, s ez végeredményben az ország gazdasági hanyatlásához és tömeges munkanélküliséghez vezet. Ezért a Ne Tak elutasította az egyezményt, a kormányon lévő politikai erőket pedig "hozzá nem értőknek és hazaellenesnek" - tartja.

Ez a koalíció olyan több középutas párt tagjaiból tevődik össze, amelyek némelyike a parlamentben is képviselteti magát, a Moszkva-barát Janukovics ellenzéki táborát támogatva. A mozgalom élén Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök, a független Ukrajna első államfője áll. A Ne Tak indulni kíván márciusi törvényhozási választásokon, amelyekre várhatóan befolyással lesz a két ország gázárvitája, illetve annak következménye.

Az ukrán Naftohaz konszern azzal fenyegetőzik, hogy bepereli az orosz Gazprom szóvivőjét, aki gázlopással vádolta az ukrán céget. A Naftogaz vezetője, Alekszej Ivtcsenko közölte, hogy levelezésben vannak az orosz vállalat szóvivőjével, Szergej Kuprijanovval és - mint mondta- "nem zárható ki, hogy a levélváltás a bíróságra kerül". Kuprijanov a két ország gázvitája során azt állította, hogy Ukrajna a Gazprom Európának szánt földgázát ellopja.

"Magyarország olajat öntött a tűzre"

Ukrajna a gázárvitában Európát Oroszország ellen akarta kijátszani - vélték Jacques Sapir és Maxime Petrovsky francia közgazdászok csütörtökön a Le Figaro című párizsi napilapban jegyzett elemzésükben. A szerzők szerint Ukrajna álláspontja a gázárvitában jogilag vitatható volt, ugyanis a Gazprom és a Naftohaz között 2009-ig érvényben lévő, ezer köbméterenkénti 50 dolláros árra vonatkozó szerződés második cikkelye kimondja, hogy annak érvényességét évente Ukrajna és Oroszország kormányainak jóvá kell hagynia.

A szerdán létrejött kompromisszumos megállapodás a Gazpromnak ad igazat, figyelembe véve Ukrajna gazdasági lehetőségeit, amely nem teszi lehetővé a gáz piaci árának kifizetését - hangsúlyozták a szakértők.

Gazdasági realitások

Véleményük szerint, mivel Ukrajna növekedése szoros függőségben maradt Oroszország fejlődésétől, a Moszkvával való bármilyen szimbolikus és diplomáciai összetűzés szükségszerűen gazdasági realitásokba ütközik. A közgazdászok nem fogadják el azt a feltételezést, hogy Oroszország a Gazpromon keresztül kívánta Ukrajnát megbüntetni a narancsos forradalomért és Amerika-barát politikájáért.

Ugyanakkor elismerik, hogy Ukrajna új külpolitikája sérti Oroszország érdekeit. De éppen ezért tartják teljesen logikus lépésnek, hogy Oroszország nem kívánja finanszírozni az orosz cégek számára konkurenciává vált ukrán vállalatokat.

Írásában Sapir és Petrovsky felhívja a figyelmet, hogy a gázárvita az ukrán belpolitika túszává vált az elmúlt hónapokban, miután a narancsos forradalom résztvevői egymás ellen fordultak. Ahelyett, hogy a kijevi vezetők Ukrajna gazdasági és szociális realitásának megfelelő, a nemzeti megbékélést elősegítő programon dolgoztak volna, "a konc felosztásáért" harcoltak. Ez idézte elő a gázügy politikai fegyverré válását.

Ukrán részről ősz óta egy ultranacionalista tárgyalófél vett részt a Kijev és Moszkva között folyó egyeztetéseken, aki semmilyen ésszerű kompromisszumra nem volt hajlandó. Az ukrán hatalom a nacionalista kártyát próbálta a márciusban esedékes választások előtt a moszkoviták ellen kijátszani, ami nem kis veszéllyel járt a politikailag és szociálisan megosztott Ukrajnában. Magyarország és Lengyelország csak olajat öntött a tűzre, ahelyett hogy a kijevi vezetőket realistább magatartásra ösztönözte volna - jegyzik meg a francia közgazdászok.