Kereskedők húznak hasznot a kenyérből

Augusztus huszadika az államalapítás mellett a kenyér ünnepe is. A mezőgazdaságból és a pékektől érkező hírek azonban koránt sem emelkedett hangulatról számolnak be. Az [origo] megvizsgálta, mi aggasztja leginkább a kenyérpiac szereplőit, milyen gondok terhelik a termelőket, a molnárokat és a pékeket a kalásztól a sütödéig.

A kenyér önköltségi előállítási ára jelenleg 100 forint körül van, egyes nagyáruházak azonban csak ennél olcsóbban, 85 forintos áron hajlandóak átvenni azt. Ezek után előfordulhat, hogy a boltok polcain a kenyér az önköltségivel megegyező fogyasztói áron csalogatja a vásárlókat. Valamelyik multinacionális áruházlánc akciós kiadványában mindig találhatni százforintos kenyeret.

A pékek is emelnének

A kenyér előállítási láncolatában a termelők, molnárok és pékek kénytelenek az eladásból származó bevételeknek mindössze 30 százalékán osztozni; eközben a kereskedelem fölözi le a fennmaradó 70 százalékot. Vagyis, ha valaki sokallja az egyébként stagnáló kenyérárakat, annak nem árt tudni, hogy a kifizetett 150-200 forintos összegből adódó haszon zömét a kereskedő teszi zsebre.

A lehetetlen állapot megváltoztatására a Pékszövetség ezért a kormányhoz fordul, és néhány jól körvonalazható pontból álló tervezetet nyújt be. Ezek között olyan célok szerepelnek, mint az eszközi célú vissza nem térítendő támogatás, vagy az energia központi, kedvezményes beszerzése. Emellett a Pékszövetség szeptemberben tervezi piacra dobni a "Pékmesterek Kenyerét", ami tökéletesen adalék-mentes, igazi, minőségi termék lenne. A kiváló kenyér egyfajta etalonként szolgálhatna, ráadásul a saját sütödével rendelkező nagyáruházak nem árusíthatnák adalékokkal kezelt, olcsó termékeik mellett.