Gyors cégeljárás, átlátható cégműködés 2006-tól

Az év végi parlamenti hajrában a képviselők elfogadták az új társasági és cégtörvényt, amely egyszerűsíti és gyorsítja a cégeljárást, csökkenti a társaságok adminisztrációs terheit, emellett növeli a tulajdonosok cégen belüli döntési autonómiáját. A módosítások fél év türelmi idővel, 2006. július elsején lépnek hatályba.

A közhasznú társaságot (kht.) mint önálló jogi személy típust jelenleg a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Az új társasági törvény indokolása szerint azonban azt, hogy egy szervezet mikor minősíthető közhasznúnak és milyen pénzügyi-jogi kedvezményekben részesíthető, közjogi szabályozásnak kell rendeznie, ezért közhasznú társaságra, mint polgári jogi intézményre nincs szükség. Az új társasági törvény általános részében rögzítik a társaságok nem nyereségorientált (nonprofit) működésének lehetőségét. Az pedig már a közhasznú szervezetekről szóló törvény feladata, hogy milyen feltételek között és milyen külön nyilvántartásba vétellel minősít egy nonprofit társaságot - ugyanúgy mint jelenleg is bármely más civil szervezetet - közhasznúnak. A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések 2007. július 1-jén lépnek hatályba, ettől az időponttól már nem alapítható új közhasznú társaság. A már létező kht-k 2009. június 30-ig alakulhatnak át, illetve szűnnek meg.

Tekintettel arra, hogy 1990. óta új közös vállalat nem jött létre, ilyen társaság újonnan már nem alapítható, a még működő közös vállalatok azonban időkorlátozás nélkül működhetnek tovább a jelenleg hatályos társasági törvény szabályai szerint.

Vezető tisztségviselők, könyvvizsgálat

Az új törvényben nagyobb hangsúlyt kap a hitelezővédelem. A csődközeli helyzetben lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői ügyvezetési feladataikat a hitelezői érdekek szem előtt tartásával kötelesek ellátni. Az a vezető tisztségviselő, aki ezt a kötelezettségét felróhatóan megszegi, a társaság fizetésképtelensége esetén köteles lesz helytállni a hitelezőkkel szemben.

A törvény ésszerűbben osztja szét a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályozást a társasági, a számviteli és a könyvvizsgálói törvény között. A részvénytársaság kivételével (ahol kötelező könyvvizsgálót választani) a számviteli törvény szabályozza majd a könyvvizsgálat tartalmi sajátosságait, illetve a kötelező igénybevétel eseteit is. Az összeférhetetlenségi szabályokat a könyvvizsgálói törvény rögzíti és szigorítja majd, míg a társasági törvény szabályozza a társaság és a választott könyvvizsgáló közötti jogviszonyt.

Az egyes társasági formák változó szabályai

Négy társasági forma marad: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A kkt-k és bt-k szabályozása érdemben nem változik, és továbbra is jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok maradnak. Amennyiben a betéti társaságnak átmenetileg nincs beltagja, a kültag is képviseleti jogot kaphat.

Érdemi változások a kft-k, és az rt-k szabályozásában lesznek, amelyekről a törvény hatályba lépésekor részletesen beszámolunk. Rugalmasabb és egységesebb apport-szabályok érvényesülnek majd a korlátolt felelősségű társaságoknál. A zártkörűen működő részvénytársaságok szervezetére, működésére, valamint a döntéshozatalra vonatkozó előírások is egyszerűbbek lesznek, nagyobb döntési szabadságot biztosítva a részvényeseknek. A gyakorlatban már nincsenek bemutatóra szóló részvények, az új törvény pedig külön rögzíti is, hogy a részvény kizárólag névre szóló lehet.

Váci Tímea