Egyedül nehéz találmányhoz pénzt szerezni

A magyar emberek 15-20 milliós összegekhez  szoktak, az EU azonban megvalósítható terveket akar, ezért a mainál jóval nagyobb, milliárdos léptékben kell gondolkodni a találmányoknál. Egyedül azonban nem sok esély van erre, érdemes lehet azonban egyetemekkel felvenni a kapcsolatot.

"A ma Magyarországon jelenlévő kockázati és magántőke alapok tipikusan preferelják a fejlődésük egy előrehaladottabb fázisában lévő társaságokat. Ezáltal nem jellemző a befektetők nagy többségére, hogy a kutatás-fejlesztés egy vagy több friss eredményére alakított cégekbe fektessék pénzüket." - jellemzi a helyzetet Gidófalvy Elemér, az Invescom Corporate Finance Kft igazgatója "A kockázati és magántőke jelenlévő társaságai tipikusan az 3-15 millió euró tranzakciós nagyság közti befektetéseket kedvelik Magyarországon. A kutatási eredményeket a piacra vivő cégek elindításához, jóval kevesebb pénz is elegendő, az induló seed capital tipikusan 100 és 500 ezer euró között mozog." - mondja Gidófalvy.

A befektetői kedvet azonban jelentősen megnöveli, ha egy prosperáló cégnek állandó kapcsolata van egy egyetemmel, vagy kutatóbázissal. "Ha a kutatás-fejlesztés mellett dinamikusan fejlődő árbevételt és lehetőleg nyereségességet is sikerül felmutatni, az odacsalhatja a tőkét." - állítja Gidófalvy.

Az igazgató szerint a szellemi terméket előállítóknak is potenciálisan előnyösebb, ha cégükhöz már annak kifejlettebb stádiumában érkeznek befektetők. A befektető ugyanis a korai stádiumban - a nagyobb kockázatot ellensúlyozandó - több jogot, magasabb üzletrész hányadot várhat el, ez pedig bizonyos esetekben komolyan sértheti a fejlesztők érdekeit. De hová fordulhat az, akinek csak ötlete, vagy éppen folyamatban lévő kutatása van?

Nem mindenki gondolja azonban úgy, hogy csak a nagyobb pénzekkel lehet esély a magyarországi egyetemeken, a jellemző gyakorlat szerint tech-tanszer irodák próbálnak támogatást szerezni az egyetemen folyó kutatás-fejlesztési tevékenységhez. Az állami nagy alapokból körülbelül 10 milliós nagyságrendben pályázó irodák általában egy-két emberből állnak, a pályáztatást, a spin-off tevékenységet alvállalkozókkal próbálják megoldani.

Szegeden azonban egy komplexebb feladatokat ellátó cég segítségével igyekeznek tőkét vonni a kutatásba. A Biopolisz Kft. egyesíti az egyetem és a helyi kutatóközpontok tudásbázisát, ráadásul a céget alapító konzorciumba beszállt Szeged városa is. "Az összes, többi ilyen tevékenységet folytató iroda nagyprojekt-centrikus" - magyarázza a különbséget Molnár István igazgató. "Nálunk minden esetben a szellemi termék az első, minden más csak egy szerviz. Az a fontos, hogy ez a termék megállja a helyét a piacon."

A cég biotechnológiai találmányokkal, például genetikai diagnosztikával foglalkozik, de megtalálhatók a portfólióban a megújuló energiaforrások is. "Három üzletágunk van: egy tényleges technológiai tanszercsoport, egy iparágvédelemmel foglalkozó csoport, ők végzik az új cégek spin-offját - ez most eléggé intenzíven működik. Emellett van egy pályázati csoport is." - ismerteti a Biopolisz felépítését Molnár.

A cég első lépésként felméri a találmányokat: technológiai és jogi szempontok vizsgálata után döntenek arról, érdemes-e továbblépni egyáltalán. Amennyiben látnak fantáziát a projektben, felügyelik a szabadalmi bejegyzést. Ezt követően stratégiai és üzleti tervet készítenek a feltalálónak, vagy a kutatócsoportnak, majd elkezdik a termék menedzselését.

Pénzügyi befektetők számára kész listát tudnak mutatni arról, milyen találmányokba, vagy kutatás spin-offjába tudnak pénzt áramoltatni. "Ez az összeg általában néhány millió forint. Ezt a befektető vagy gyorsan elveszti vagy, ha képes hosszabb ideig várni - nagyon sokat kereshet vele" - magyarázza Molnár. Az igazgató elmondta: a megtérülés általában 6-8 év múlva várható, ez lassabb, mint a gyors megtérüléssel kecsegtető szoftverfejlesztés esetében. A szellemi termék tulajdonjogát általában az egyetem veszi át, ezt apportként viszi be az alakuló cégbe, vagy licencbe adja oda, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb struktúra a szellemi termék szempontjából.

Barsi Szabó Gergely