Magánvagyonukkal is felelnek a cégvezetők

Decemberben elfogadta a parlament a csődtörvény módosítását: a magánvagyonukkal is felelnek majd a vezető tisztségviselők, ha az ügyvezetési feladataikat nem a hitelezői érdekeknek megfelelően látják el, és ezért csökken a társaság vagyona a felszámolási eljárásban. A nem vitatott tartozások felszámolás keretében történő behajtására irányuló eljárás megindítása előtt ezentúl írásban figyelmeztetni kell az adóst.

A csődtörvény módosítása a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően alakítja át a felszámolási eljárás szabályait, ha a felszámolásra nem vitatott vagy elismert tartozásra hivatkozással kerül sor. A hitelező a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően köteles lesz az adóst írásban a teljesítésre felszólítani. A számla kiegyenlítését elmulasztó üzletfelet a fizetési felszólításban a felszámolás lehetőségére külön figyelmeztetni kell. Az adósnak ezt követően 30 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az iratait áttekintse, a felszólításra válaszoljon, azaz a követelés jogszerűségét vitassa. Így elkerülhetővé válik, hogy a számla elkallódása, vagy egyszerűen figyelmetlenség miatt eljárás induljon a jóhiszemű adóssal szemben, anélkül, hogy a partner által támasztott követelésről tudomást szerezne.

Az adósnak, ha a tartozást nem ismeri el, a fizetési felszólításra mindenképpen válaszolnia kell. Ellenkező esetben nem lesz akadálya a tartozást felhalmozó cég felszámolásának. Az úgynevezett érdemi vitatásban a követelés elutasítását indokolni kell. Amennyiben az adós a fizetési felszólításra nem válaszol és a tartozást sem egyenlíti ki, a hitelező intézkedhet a felszámolás megindítása iránt. Az érdemi vitatás közlése esetén azonban a hitelezői követelés csak fizetési meghagyásos eljárásban, vagy perben érvényesíthető.

Tekintettel arra, hogy a fizetési felszólítás komoly jogkövetkezményekkel jár, külön miniszteri rendeletben rögzítik majd annak formai és tartalmi követelményeit, illetve közzéteszik a felszólításhoz használható formanyomtatványt is. Mind a fizetési felszólítást, mind az érdemi vitatást írásban kell megtenni és bizonyítható módon kell a másik fél tudomására hozni. A felszámolási eljárásban ugyanis a nyilatkozatok közlését igazolni kell. A postán megküldött okiratokra vonatkozóan a tértivevénnyel kell bizonyítani a küldemény megérkezését, nincs azonban akadálya annak sem, hogy a felek közösen felvett jegyzőkönyvben, vagy átvételi nyilatkozattal igazolják a fizetési felszólítás illetve az érdemi vitatás átvételét. A miniszteri indokolás külön felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben elterjedt elektronikus levélváltások (e-mail) csak akkor rendelkeznek ilyen bizonyító erővel, ha az fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással látták el.

Amennyiben a felszámolási eljárást nem vitatott, vagy elismert tartozásra hivatkozással, azaz a behajtására irányuló bírósági eljárás lefolytatása nélkül kívánja megindítani a hitelező, a kérelméhez a fizetési felszólítás megtörténtét alátámasztó okiratot is csatolnia kell. Az adós a bíróság felhívására jogosult igazolni, hogy az előírt 30 napos határidőn belül válaszolt a fizetési felszólításra, a tartozást írásban vitatta és az érdemi vitatást a hitelező kézhezvette. Ezzel a felszámolás elrendelését sikeresen megakadályozhatja. Előfordulhat az is, hogy a felszámolási eljárás elkerülése érdekében az adós olyan tartozást is megfizet, amelyet egyébként nem tart megalapozottnak. A csődtörvény módosítása ezzel kapcsolatban külön rögzíti, hogy az adós a felszámolási kérelem benyújtását követő teljesítés visszakövetelésére polgári peres eljárást indíthat.

A jelenlegi szabályok szerint a jogerős és végrehajtható bírósági, vagy hatósági határozaton alapuló követelés esetében is csak akkor lehet felszámolási eljárást indítani, ha a tartozás behajtása iránti végrehajtás sikertelen volt. Ez azt jelenti, hogy a hitelezőnek a bírósági vagy a hatósági eljárás befejezését követően egy újabb eljárásban kell kérnie az adós teljesítését. Ha a tartozás kiegyenlítésére a végrehajtásban sem kerül sor, felszámolást lehet kezdeményezni az adós ellen. A módosítás megkönnyíti a hitelezők helyzetét az ilyen esetekben. A határozatban foglalt teljesítési határidő lejártát követően ugyanis lehetővé teszi a hitelező számára, hogy maga döntse el, végrehajtást vagy felszámolást kezdeményez az adós ellen. A felszámolási eljárás megindításának ezentúl a végrehajtás megkísérlése nem lesz az előfeltétele. A jogerős bírósági határozaton alapuló követelés esetén a fizetésre vonatkozó előzetes felszólítás is szükségtelen. A fizetésképtelenség megállapítását az adós kizárólag a tartozás kiegyenlítésével tudja majd elkerülni.