Becsengettek: létrejött az Érték- és Árutőzsde

Szerdán kezdetét vette a kereskedés az integrált Érték- és Árutőzsdén. A két tőzsde összeolvadásával véget ért az önálló magyar árutőzsde legújabb kori, 16 évig tartó története.

Az Áru- és az Értéktőzsde egyesülésének kérdése nem új keletű jelenség, története egyidős a magyarországi tőkepiac történetével. Magyarországon a tőzsdei jellegű kereskedés intézményesített formában az 1850-es években kezdte meg működését. Az 1853-ban létrejött Pesti Lloyd Társulat, melynek gabonakereskedő társaságok voltak tagjai, 1854-ben létrehozta a Gabonacsarnokot, melyen ettől kezdve tőzsdeszerűen kereskedtek gabonával. Ebben az időszakban az értékpapírok másodlagos forgalmának megteremtésénél sokkal fontosabb volt egy jól működő gabonapiac létrehozása.

Állami kezdeményezésre 1864-ben alakult meg a Pesti Áru- és Értéktőzsde (1873-tól a főváros egyesítését követően Budapesti Áru- és Értéktőzsde). Így már a kezdetektől közös intézményben működött az áru- és értékpapírpiac, azonban egészen 1868-ig párhuzamosan folytatta tevékenységét a Gabonacsarnok is. A legnagyobb gabonakereskedők fölöslegesnek érezték a párhuzamos szervezet fenntartását, ezért 1868-ban keresztülvitték a Gabonacsarnok és a BÁÉT egyesítését.

A BÁÉT európai mércével mérve is viszonylag hamar nagy jelentőségre tett szert. A nyitást követő évek elsősorban az áruszekciónak kedveztek és a gabonaforgalom folyamatos bővülésével a BÁÉT az első világháború előtt Európa vezető gabonatőzsdéjévé vált. Az értékpapírpiacot felfelé ívelő periódusok, és a tőzsdekrachokat követő stagnálás periódusainak váltakozása jellemezte.

A tőzsdét az 1864-1948-as időszakban három alkalommal zárták be. Először 1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltását követően, de ezt megelőzően már 4 éve tőzsdezárlat volt érvényben az első világháború miatt. 1919-ben újból megnyitotta kapuit a BÁÉT és ezt követően a nagy gazdasági világválság második évében, 1931-ben zárta be újból kapuit a Tőzsde. Az 1932-es újranyitás után egyrészt Budapest ostroma szakította meg a folyamatos működést, másrészt az egypártrendszer létrejötte után "végleg" felszámolták a Tőzsdét, mint a kapitalista rendszer egyik szimbólumát.

Több mint negyvenéves szünet után, a közép-kelet-európai országok közül Szlovénia után Magyarországon másodikként nyílt meg újra a rendszerváltás egyik szimbólumának tekintett tőzsde. A Budapesti Értéktőzsde 1990 júniusában jött létre, a Budapesti Árutőzsde pedig alig egy hónappal ezt követően tartotta alakuló ülését. A tőzsdék megnyitásának fontos előzménye volt a nyolcvanas években fokozatosan kialakuló kötvénypiac és az 1990 márciusában életbe lépő értékpapír-törvény.

A megalakulást követően sikeresen tudott együttműködni a két tőzsde az elszámolóház (KELER) létrehozásában, azonban a határidős devizapiac működtetésének kérdésében egészen az integráció megvalósulásáig versenytársaknak tekintették egymást. Ezen a területen - különösen a kezdeti években - az Árutőzsde bizonyult sikeresebbnek. A piac megosztottsága ugyanakkor jelentős hatékonyságbeli veszteséget okozott a piaci szereplőknek, hiszen a tőzsdei piacok működtetése azon kevés "iparágak" közé tartozik, ahol a piac koncentrációja egyértelműen javítja a szolgáltatás minőségét.

[origo]/MTI