Az aranyon nem fog a tőzsdepánik

Vágólapra másolva!
A londoni terrortámadások után aranyvásárlási pánik tört ki a tőzsdén. Azt mondják, a sárga fém számít a legértékállóbb befektetésnek. Az [origo] utánajárt annak, hogy mi mozgatja az aranypiacot, és hol jön ki olcsóbban az, aki egy-két aranytömbre vágyik. Megtudhatják azt is, hogy mikor volt Magyarország aranynagyhatalom.
Vágólapra másolva!

Az aranybányászat az utóbbi évtizedben a legszegényebb országok menedéke lett. Az Arany Világtanács (WGC) jelentése szerint a súlyosan eladósodott országok aranyexportja 84 százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben. Jelenleg a világon kitermelt arany közel háromnegyede ezekből az országokból származik.

Az arany azonban nem feltétlenül hoz gazdagodást az aranyexportőr országnak. A WGC szerint az olyan országok, mint például Mali és Ghána mára olyan mértékben függnek aranyiparuktól, hogy a piac legkisebb rezdülése is súlyosan érintheti őket. Ezek az országok mindent - infrastruktúrát, szociális fejlesztéseket - az aranybányáknak köszönhetnek, azonban pont a monokulturális gazdaság az oka kiszolgáltatottságuknak is.

A kicsi, eladósodott országok a kilencvenes években komoly támadást indítottak az aranypiacot uraló négy nagy ország: Dél-Afrika, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok piaci részesedésének csökkentéséért. A kis országok elképesztő mértékben növelték termelési kapacitásukat: Tanzánia 1995 óta évi öt tonnáról 48 tonnára növelte a kitermelt aranymennyiséget.

A legeladósodottabb államok bevételeinek nagy részét mára az aranykivitel teszi ki. Mali összes exportjának 59 százaléka áll az országban kitermelt aranyból. Tanzánia exportjának 44, Ghána 32, Guyana pedig 26 százalékát nyeri aranyból. Az arany vezeti az exportot az erősebb gazdasággal rendelkező Dél-Afrikában, de meghatározó Peruban, Kirgizisztánban és Pápua Új-Guineában is.

A legszegényebb aranybányászokat Tony Blair brit miniszterelnök segítő szándéka fenyegeti a legjobban. Blair a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aranykészletének egy részéből finanszírozná a legszegényebb országok mintegy negyvenmilliárd dolláros adósságának elengedését. Az Arany Világtanács szerint azonban pont ezzel sodorná igazán válságba az aranykereskedelemből élő szegényeket, hiszen ha negyvenmilliárd dollárnyi arany jelenne meg a piacon, az jócskán lenyomná az árakat.

"Az [unciánkénti] tízdolláros csökkenés 75 millió dollárnyi exportbevételtől ütné el a legszegényebbek csoportját" - nyilatkozta a G8 előtt Jill Leyland, a WGC gazdasági tanácsadója.

Barsi Szabó Gergely