Jövőre csökken az áfa és az szja

Az általános forgalmi adó felső kulcsa 20 százalékra, a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38-ról 36 százalékra csökken jövőre. Bevezetik a  luxusadót is, az iparűzési adó pedig teljesen leírhatóvá válik. Az eva kulcsa továbbra is 15 százalék marad. A költségvetés számára az adóváltoztatások 2006-ban 194 milliárd forintba kerülnek.

http://www.portfolio.hu

Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője a kormány adócsökkentési terveinek ismertetését követően röviddel már arra az álláspontra helyezkedik, hogy az adócsökkentések komolyan megnehezíthetik a költségvetési hiány lefaragását - írja a portfolio.hu.

A magyar kormány egyértelmű szándéka az elemző szerint, hogy a régióban kialakult adóversenyben kompetitív pozíciót érjen el Magyarország. Mindazonáltal szerinte a tervezett adócsökkentések a külföldi tőkevonzó képesség erősítéséhez nem elegendőek, ugyanakkor jelentős veszélyt jelentenek az elmúlt években tartósan sikertelen államháztartási deficit leszorításra. Csak az áfa terén 300 milliárd forint költségvetési bevétel eshet ki; az áfa kulcs csökkentésének keresletnövelő hatását is figyelembe véve a nettó csökkentés 194 milliárd forint lehet, mely a GDP 0,9 százaléka.

Az elemző kedvezőnek ítéli meg azt a szándékot, hogy 2006-ban összesen 200-250 milliárd forinttal csökkenjenek az egyes minisztériumok kiadásai, ugyanakkor ennek realitása a választási évben meglehetősen minimális.

Összességében a DrKW továbbra is úgy véli, hogy Magyarország számára az euró bevezetés reális időpontja 2012-2013 lehet.

Előremutató, kockázatos adócsökkentés

Az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók szerint ugyan könnyebbséget jelent a gazdaságnak a miniszterelnök által bejelentett adócsökkentés, azonban kérdéses, hogy az államháztartás miként tudja kezelni az ezáltal keletkező bevételkieséseket.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese szerint az adócsökkentés a jelenlegi egyensúlyi helyzetben kockázatos, de ha a kiadási oldalt is megfelelően mérsékli a kormány, akkor a bejelentett lépések előremutatónak nevezhetők. Hozzátette: a bejelentett csökkentések elsősorban a lakosságnak szólnak, ami azonban érthető egy választás előtti évben.

A vezérigazgató-helyettes közölte: kérdéses számára, hogy a lakosság a legfelső áfakulcs 5 százalékpontos mérsékléséből milyen mértékben részesül. A jövedéki termékek esetében valószínűleg egyáltalán nem, mivel ezek esetében a jövedéki adó automatikusan megemelkedik, míg más termékek vonatkozásában valószínűleg hatni fog a mérséklési kényszer, mivel erős a verseny a kereskedelemben.

A vezérigazgató-helyettes a minimálbérrel kapcsolatos változtatásokat ellentmondásosnak nevezte: a három szintű átalakítás és a bérnövelés emeli a költségvetési bevételeket, de többletterhek rontják a cégek pozícióit. Ráadásul az 57 ezer forintos minimálbér 63 ezer forintra emelése a jövő évi várható mintegy 4 százalékos infláció mellett túlzott reálbérnövelésnek nevezhető.

Karsai Gábor az iparűzési adóval összefüggő változásokról kifejtette: ezek javítják ugyan az érintett cégek helyzetét, de egyrészt nem jelentős összeggel, másrészt valószínűleg csak kevesen tudják igénybe venni a kedvezményt. Üzenete viszont egyértelmű: a tisztességesen adózó cégek járjanak jobban - fűzte hozzá.

A vezérigazgató-helyettes a költségvetési kiadások mérséklésével kapcsolatban elmondta: kétséges, hogy sikerül-e a szükséges mértékű visszafogás. Kritikával illette azt is, hogy a bejelentések alapján a következő időszakban kizárólag az unió által támogatott fejlesztések valósulhatnak meg, mivel vannak olyan szükséges beruházások is, amelyeket Brüsszel nem finanszíroz.