Európa gazdasági növekedési ütemének feltételei javulhatnak az év hátralévő részében a francia népszavazás eredménye ellenére is - közölte hétfőn Joaquin Almunia, az EU Bizottság gazdaság-és pénzügyekben illetékes biztosa.
Almunia egyben hangsúlyozta a gazdasági reformok folytatásának, ezek között a szolgáltatási szektor külföldi verseny előtti piacnyitásának fontosságát, ezeket szerinte nem szabad a francia népszavazás eredménye miatt halogatni - jegyezte meg. Sokan a franciaországi szavazási eredményt a gazdasági liberalizálás visszahatásaként értelmezik - tudósít az MTI.
Almunia a Reuters-nek adott interjújában a növekedés gyorsulásához fűzött derűlátását olyan objektív feltételekre alapozta, mint a kereslet élénkülése, az alacsony kamatszínvonal, az árstabilitás , a kedvező európai pénzügyi helyzet és a vállalatok eredményessége.
Az EU bizottsága áprilisban azt jósolota, hogy a magas olajárak és az erős euró hatására az eurózóna gazdasági növekedésének üteme a múlt évi 2.0 százalékról 1,6 százalékra lassul. Ez az ütem a fele annak a fejlődési tempónak, ami az EU társadalmi modelljének fenntartásához szükséges lenne, tekintettel az unió lakosságának elöregedésére és a külső verseny éleződésére.
Almunia ugyanakkor azt közölte, hogy a befektetők és a fogyasztók számíthatnak arra, hogy az unió június 16-17-én rendezendő csúcstalálkozóján az állam-és kormányfők támogatásukat adják majd a 25-tagú unióban a strukturális reformok előbbre vitelének. Ezzel szerinte ellensúlyozható a vasárnapi francia " nem" hatása. A francia népszavazás hatásának ellensúlyozása miatt egyre nagyobb jelentősége van annak is, hogy ezen a csúcstalálkozón a vezetők egyetértésre jussanak az unió 2007-2015-re vonatkozó költségvetéséről. A tervezett uniós reformok a további belső piaci liberalizálást, a foglalkoztatottság bővítését és az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások növelését célozzák.