CIB: Irreális számokon alapul az idei büdzsé

A központi költségvetés hiánya a törvényben szereplő 470,4 milliárd forinttal szemben 490 milliárd forintra rúghat ebben az évben. A költségvetési kiigazítás kisebb mértékű lesz a kormány terveinél, ami a 2005-2006-ra felvázolt célkitűzések realitását is erősen megkérdőjelezi - vélik a CIB Bank elemzői legfrissebb előrejelzésükben.

Az elemzők szerint az idei költségvetésben "jó magyar szokás" szerint a bevételeket ismét fölül-, a kiadásokat pedig alultervezték. A prognózis irreálisnak nevezi a költségvetési törvényben szereplő számokat, amelyek a bevételek 12 százalékos bővülését tartalmazzák a kiadások 5 százalékos növekedése mellett.

Ennek tükrében a tervezett költségvetési kiigazítás szerkezete sem megfelelő - teszik hozzá. A bevételi terveket a CIB túlzottan optimistának ítéli, aminek egyik fő oka az, hogy a kormány 3,5 százalékos prognózisával szemben az elemzők visszafogottabb reál GDP-növekedési ütemet jeleznek előre.

Az államháztartási hiány idén elérheti a GDP 4,8 százalékát

A CIB Bank Rt. 2003-ra 2,9 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, ami 2004-ben egészségesebb szerkezet mellett minimális mértékben, 3 százalékra gyorsulhat. A prognózis azzal számol, hogy az idén az államháztartás GFS szerinti hiánya elérheti a GDP 4,8 százalékát, ami pesszimistább a Pénzügyminisztérium 4,6 százalékos előrejelzésénél.

Idén januárra a PM 230-250 milliárd forint közötti államháztartási hiányt jelzett előre, ami a teljes éves előirányzat 25 százalékát jelenti. A kiugróan magas, és szezonális okokkal nem magyarázható hiány okaként három egyszeri tételt jelöltek meg: a Gripen vadászgépek lízingdíját, a mezőgazdasági támogatásokat és az autópálya építések tavaly ki nem fizetett ellenértékét. Ezek lényegében tavalyi tételek, vagyis ezeket is hozzáadva a 2003-as számokhoz, a GDP-arányos államháztartási deficit 6,6 százalék lett volna.

A folyó fizetési mérlegben az árumérleg soron javuló tendenciák figyelhetőek meg, a hiány finanszírozása azonban továbbra is problematikus - állapítják meg az elemzők. Hozzáteszik, hogy idén a módszertani váltás miatt a deficit meghaladhatja a GDP 8 százalékát is, hiszen hiánynövelő tételként kerülnek számbavételre az újra befektetett jövedelmek.

Az első negyedév végére várnak kamatcsökkentést

Az infláció a CIB szerint 2004-ben egyszeri sokkok miatt 7 százalék fölött tetőzhet, ami decemberre 6,2 százalék környékére süllyedhet. Az ipari termelés az elemzők szerint a tavalyi 5,3 százalékos bővülést követően 7,2 százalékkal emelkedhet 2004-ben.

A prognózis azzal számol, hogy a jegybanki alapkamat az év végére 9 százalékra csökken, az első, minimum 25 bázispontos kamatmérséklő lépést az első negyedév végére várják. Az EMU-csatlakozás lehetséges időpontja a CIB szerint 2009, úgy, hogy Magyarország már jövőre alkalmazza az ERM-II árfolyamrendszert. Az ERM-II paritás 260 forint lehet.