Elfogadták a 2004-es költségvetést

Az Országgyűlés hétfőn 197 igen szavazattal, 14 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a 2004-es költségvetési törvényjavaslatot. A voksolásnál a fideszes képviselők nem tartózkodtak az ülésteremben, mert az úgynevezett PSZÁF-törvény elfogadása után kivonultak.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2004-es költségvetési törvényjavaslatot. A törvény a költségvetés bevételi főösszegét 5481,5 milliárd forintban, kiadási főösszegét 6132,4 milliárd forintban, hiányát 650,9 milliárd forintban, a költségvetés általános tartalékát pedig 31,3 milliárd forintban határozza meg. A büdzsé eredeti előterjesztése 6092,9 milliárdos kiadási, 5484,4 milliárdos bevételi főösszeggel és 608,5 milliárd forintos hiánnyal számolt, a főszámok a módosító javaslatokról való döntéshozatal után változtak meg.

Az államháztartás egészében a kiadások 42,4 milliárd forinttal emelkedtek, a bevételek pedig 8,1 milliárd forinttal csökkentek. László Csaba pénzügyminiszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy az európai uniós számbavételi rendszer alapján változatlan, 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal fogadta el a főszámokat az Országgyűlés, ezzel szemben ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az államháztartási hiány összességében több mint 50 milliárd forinttal nőtt az eredeti előterjesztéshez képest.

A kormánypártok a 2004-es költségvetés általános vitájában azt hangsúlyozták, hogy ez lesz Magyarország első európai uniós költségvetése, és a törvény segítségével a jövő évben fenntartható növekedési pályára állhat a magyar gazdaság. Az ellenzéki képviselők a költségvetés általános és részletes vitája során mindvégig azt szorgalmazták, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot és még az idén nyújtson be újat.

43 milliárddal nőttek az önkormányzati források

A törvényjavaslat tárgyalása során az egyik legvitatottabb kérdés az önkormányzatok támogatása volt. A több ezer módosító indítvány jó része ezt a szférát érintette, többlettámogatást javasolva a helyhatóságoknak. Az önkormányzatoknak szánt központi támogatást a koalíciós pártok is kevesellték, így a módosítások nyomán az önkormányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal emelkedtek. Ebből 16,5 milliárd forint fordítható bérekre, de további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak képezheti a béremelések fedezetét.

A táppénz 70 százalék marad

A lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaár-emelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut. Az eredeti tervekhez képest 5 milliárd forinttal több forrás lesz az adóerőképesség-mutató egyenetlenségeinek kiegyenlítésére, 2 milliárddal emelkedik a fővárosi földutak aszfaltozására fordítható összeg és 1 milliárd forinttal több jut a községek általános támogatására.

Emelkedik a lakhatási támogatás (0,2 milliárd forinttal), a cél- és címzett támogatások összege (0,35 milliárd), a tűzoltóságok támogatása (1,43 milliárd), valamint a bölcsődei támogatás (0,3 milliárd) is. Fontosabb változás volt az eredeti előterjesztéshez képest, hogy a kormány által támogatott egyik módosító indítvány alapján 70 százalék marad a táppénz. Az arra való jogosultság a munkaviszony megszűnését követően 90 napra csökken a korábbi 180 napról; az eredeti törvényjavaslatban 30 nap szerepelt.

Míg a főszámokat is érintő módosító indítványokról történő határozathozatalnál fegyelmezetten szavaztak a kormánypárti képviselők, addig a fejezeteken belüli átcsoportosításoknál, illetve a más törvényeket érintő javaslatoknál a kormány szándékával ellentétes kezdeményezéseket is elfogadtak a koalíciós frakciók támogatásával. Ezek között szavazta meg az Országgyűlés azt a javaslatot, amelynek alapján állami tulajdonban marad a Szerencsejáték Rt., és több olyan javaslatot is támogattak a képviselők, amelyek helyi oktatási, kulturális beruházásoknak nyújtanak százmilliós nagyságrendű többlettámogatást.