Foglalkoztatás az Unióban

A viszonosság keretében a Magyarországgal azonos időpontban csatlakozó államok állampolgárai - Málta és Ciprus kivételével -, illetve ezen állampolgárok hozzátartozói engedély nélkül foglalkoztathatók egymás országaiban. A régi tagállamok viszonylatában további hét évig elvileg fennmaradhat az engedélykötelezetettség. 2006. május elsejétől azonban egyre több ország nyitotta meg a munkaerőpiacát. 

Intézményes munkavállalásról beszélünk, ha a munkavállaló nem egyénileg, hanem magyar munkáltatóján keresztül vállal munkát külföldön. Ilyenkor a dolgozó továbbra is a magyar munkáltatóval áll munkaviszonyban, aki/amely pedig a külföldi céggel van szerződéses kapcsolatban. A munkavállalási engedélyeket és a beutazásra jogosító vízumot ilyenkor is be kell szerezni, ez azonban a magyar munkáltató feladata. A magyarországi vállalkozások számára még mindig a német és az osztrák piac a legvonzóbb nemcsak az áruexport, hanem a vállalkozási export terén is. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a külföldi cég vállalkozási szerződést köt, s az abban vállalt eredményt (például egy beruházás megvalósítását) a magyar partner a saját munkavállalóival hozza létre. Intézményes (munkáltatón keresztül történő) munkavállalásról lévén szó, a szükséges engedélyeket a magyar munkáltató szerzi be.

Nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó, magyar munkáltató és külföldi székhelyű cég közötti vállalkozási szerződés alapján, magyar állampolgárságú munkavállalókkal külföldön történő ideiglenes munkavégzéshez a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélye szükséges. A kontingentált vállalkozási exportengedélyeket a kontingens igénybevételére a nemzetközi megállapodásban meghatározott időszakra (kontingensév) szóló érvényességgel kell kiadni.

Magyarországnak jelenleg kizárólag Németországgal van kormányközi megállapodása az úgynevezett kontingentált vállalkozási exportról. Az egyéni munkavállalásról szóló államközi megállapodásokkal ellentétben, a 14/1989. (II. 17.) MT rendelettel kihirdetett megállapodás (a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről) figyelembe veszi a német munkaerő-piaci helyzet alakulását, és ettől függően minden évben kontingenskeretet határoz meg, s az így megállapított létszámot nem haladhatja meg a magyar munkavállalók száma. A német munkaerő-piaci helyzet javulása esetén a megelőző 12 hónap munkanélküliségi rátája csökkenésének minden egyes százalékpontja után 5 százalékkal emelkedik a vállalkozási szerződések teljesítéséhez kiadható engedélyek száma, a munkaerő-piaci helyzet romlása pedig a keret ennek megfelelő csökkenését vonja maga után. A kiigazítást a folyó év és a megelőző év munkanélküliségi rátájának összehasonlításával végzik, ennek alapján a német szövetségi munka- és szociálisügyi miniszter minden év augusztus 31-ig közli a felső létszámkorlátot a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, az esetleges változást pedig minden év október 1-jétől kell figyelembe venni.

Az a vállalkozás, amely megkapta az elvi engedélyt, ennek birtokában és a német partnercéggel kötött vállalkozási szerződést mellékelve kérheti meg az ebben meghatározott létszámra a német hatóságoktól a keretengedélyt, amely "szentesíti" a vállalkozási szerződést. A keretengedély illetékköteles. Az engedély a magyar munkáltató és a német cég közötti vállalkozási szerződés megvalósításához szükséges szakmai tevékenységre szól. Az érvényességi ideje alatt a dolgozó más vállalkozói szerződés kivitelezésére is áthelyezhető, de csak akkor, ha a magyar munkáltató nem változik. A vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges munkák várható időtartamára adják ki az engedélyt, a leghosszabb időtartama főszabály szerint két év. Amennyiben a munkát két éven belül befejezik, új kivitelezéshez adható új engedély. Kivételes esetben - ha előre tudni lehet, hogy a munka elvégzése két évnél hosszabb időt vesz igénybe -, három évre, a vezető beosztású munkavállalók pedig négy évre is kaphatnak munkavállalási engedélyt.

Amennyiben a német munkaügyi hatóság minden munkavállalóra megadja az elvi munkavállalási engedélyt, a magyar munkáltató ennek birtokában nyújthatja be a dolgozók listájával együtt a magyarországi Német Nagykövetségen a vízumkérelmeket, amelyhez nemcsak a magyar keretengedélyt és a vállalkozási szerződést kell mellékelni, hanem a munkavállalók névsorát és a munkaszerződést is. Ha minden feltétel teljesül, a követség kiállítja a három hónapra érvényes beutazóvízumokat. Ahhoz, hogy a kiutazó munkavállalók Németországban kézhez vehessék munkavállalási engedélyüket, a magyar munkáltatónak el kell juttatnia a vízumokat (illetve azok másolatát) a német munkaügyi hatóságnak, s intézkednie kell a munkavállalási engedélyhez szükséges formanyomtatványok benyújtásáról. A munkavállalási engedélyt már Németországban kapják meg a munkavállalók.

Amikor lejár a beutazási vízum, a helyi idegenrendészeti hivatalnál kell kérelmezni a hosszabbítást.