Izrael, a Közel-Kelet Szilícium-völgye

A közel-keleti ország gazdaságát évek óta megtépázza a politikai helyzet, amelynek a jelek szerint egyhamar nem lesz megoldása. Az országnak gyakorlatilag nincsenek természetes erőforrásai, a gazdaság mégis meglódult, igen magas az internetpenetráció, és gombamód szaporodnak a feltörekvő információtechnológiai vállalkozások. Ráadásul itt található az iparág több világvezető cége is. Az [origo] a helyszínen járt utána a közel-keleti Szilícium-völgy csodájának.

A befektetési tőkések lanyhuló érdeklődése miatt kialakult űrt igyekszik pótolni az izraeli kormány az úgynevezett inkubátor-porgrammal. A projekt a start-up cégek kinevelésében segédkezik a működésük szempontjából legfontosabb első két évben. A program elsősorban az ötletek megvalósításához nyújt segítséget, beleértve az irodahasználatot, számítógépeket, könyvelési segítséget és a működéshez szükséges egyéb feltételek biztosítását.

Az országban 23 ilyen inkubátor-központ működik, és egyenként mintegy 10 projektet felügyelnek. Az inkubátor-programot nonprofit szervezet felügyeli, ezért az infrastrukturális támogatáson kívül anyagi hozzájárulást nem tud biztosítani a cégeknek. A cél az, hogy a kétéves periódus első felében találjanak befektetőket a pártfogoltak számára. Kikötés, hogy már működő vállalatok nem pályázhatnak a támogatásokra, és nem vehetnek részt a programban.

Az egy vállalkozásra jutó összeg két évre nagyjából 350 ezer dollár, amelynek 85 százalékát a kormány, illetve az esetleges befektetők finanszírozzák, a maradék részt, de legalább 50 ezer dollárt pedig minden vállalkozásnak saját forrásból kell biztosítania. A teljes költségvetés összege azonban minden inkubátorközpontnál különböző nagyságú.

Az inkubátorközpontok egyenként mintegy 100 pályázatot kapnak évente, de ebből csupán 5-6 tervet fogadnak el. Az eddig támogatott cégek 51 százaléka élte túl a kétéves időszakot, és mintegy 700 vállalkozás ért el nagyobb összegű külső befektetést. Fontos megjegyezni, hogy a támogatott vállalkozások nem kizárólag a technológiai iparág képviselői, mert a program egyik fontos alapelve, hogy a kevésbé divatos iparágakat - például a korábban vezető mezőgazdaságot - is támogassa, de tapasztalataink szerint igen erős az érdeklődés a technológiai cégek és ötletek iránt, ami a fentiek tekintetében nem is véletlen.

Ismét erősödő gazdasági fejlődés

Az ország GDP-növekedése az 1999-es 2,6 százalék és a 2000-es 6,4 százalék után a tavalyi évben -0,6 százalék volt, az egy főre jutó GDP pedig a tavalyelőtti 17 892 dolláros csúcsról 17 180 dollárra esett vissza. A kereskedelmi deficit 2000-ben még 1,35 milliárd dollár volt, a tavalyi évben azonban 4,74 milliárd dollárra nőtt. Az infláció a 2000-es technológiai robbanás idején 0 százalékos volt, 2001-re azonban 1,4 százalékkal nőtt, ami egytized százalékkal meghaladja az 1999-es értéket is. 2003-ban 1 százalék körüli GDP-növekedést regisztráltak, ami után valóságos robbanásként hatott az idei első negyedévben mért 4,9 százalékos gazdasági bővülés. Bár a növekedés az Izraeli Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az első félév egészét tekintve 4,1 százalékos volt, tehát mérséklődött, mégis az elmúlt három év legnagyobb első féléves bővülési ütemét regisztrálták.

Ex-szovjet agyelszívás

A '80-as évek végétől napjainkig mintegy 1,4 millió volt szovjet állampolgár vándorolt az országba. Ez a bevándorlási hullám felelős a komolyan képzett szakemberek számának meredek emelkedésével. Nagy számban érkeztek azonban zenészek is, az Izraeli Export Intézet egyik munkatársának vicces megjegyzése szerint egymást váltották a tudósokat és zenészeket szállító repülőgépek. Akinek nem volt a kezében hangszer, az vagy atomfizikus volt, vagy zongorista, mondta nevetve Rina Pridor, a technológiai inkubátor program vezetője.

A közvetlen befektetések összege közel 3 százalékkal nőtt az első félévben, ami kimondottan kedvező adat a 2003 második félévében tapasztalt 8,4 százalékos visszaesés után. Az Izraelben közvetlenül befektető nemzetközi nagyvállalatok között található többek között az amerikai Microsoft, az AOL Time Warner, a General Electric, a Boeing, az IBM, míg az európai nagyvállalatok közül a Siemens, a Daimler Chrysler, a Deutsche Telekom, a British Telecom és a Danone is jelen van a közel-keleti országban.

Az inkubátor-program jövője azonban korántsem olyan rózsás, mint az általa elért sikerek: a kormányzati megszigorítások ellehetetleníthetik a programot. A 13. évében lévő program költségvetését ugyanis alaposan csökkentette idénre a kormányzat: míg két évvel ezelőtt évi 40 millió dolláros költségvetéssel működött a program, addig az idei évben 18 millió dollárból kell fedezni a működési költségeket. A technológiai program vezetője, Rina Pridor szerint ezzel a pénzzel lehetetlen működtetni a programot. A kormány kutatásokkal megbízott fő tisztviselője, az úgynevezett vezető kutató (chief scientist - a szerk.), Eli Ofer is aggódik, hogy a program nem tudja teljesíteni kötelezettségeit. - Az elmúlt 13 évben 800 vállalkozást indítottunk el, ezeknek a 40 százaléka részben - vagy teljesen - külföldi tulajdonba került. Tavaly 85 új céget kezdtünk segíteni, az idei évre pedig 100 volt a tervezett szám - mondta Eli Ofer.