Bankbet�t helyett alapokba �rdemes fektetni

A m�sf�l h�ttel ezel�tti jegybanki alapkamat-cs�kkent�s ut�n az �sszes hazai kereskedelmi bank cs�kkentette a bet�tekre fizetett kamatokat, �gy a kor�bbi 8-9 sz�zal�k helyett �tlagosan 4-5 sz�zal�kos kamatszintek alakultak ki, ami a lakoss�g megtakar�t�si kedv�nek cs�kken�s�t eredm�nyezheti. Szak�rt�k szerint a fix kamatoz�s� lek�t�sek helyett most fel�rt�kel�dhet a r�szv�ny- �s ingatlanalapok szerepe, ugyanakkor egy�ntet� v�lem�ny, hogy a bankok hamarosan kamatemel�st hajtanak v�gre, s�t a CIB Bank p�ld�ul m�r emelt is bet�ti kamatain.

Magyarorsz�gon a fejlettebb nyugati orsz�gokban tapasztaltakkal ellent�tben nem v�rhat�, hogy az alacsony bet�ti kamatok miatt a lakoss�g nagy r�sze r�szv�nyekbe fekteti p�nz�t, a t�bbs�g ink�bb a kiv�r�sra j�tszik, �s arra sz�m�t, hogy n�h�ny h�ten, h�napon bel�l ism�t emelkedni kezdenek a kamatok - mondta a Vil�ggazdas�gnak Acz�l G�bor, a Magyar K�lkereskedelmi Bank lakoss�gi �s kis- �s k�z�pv�llalkoz�i �zlet�g�nak igazgat�ja.

Acz�l G�bor szerint az sem val�sz�n�, hogy a befektet�k �llampap�rokba helyezik felesleges megtakar�t�saikat, mivel ezek hozama a bankbet�tekhez hasonl�an esett az elm�lt napokban, �s r�vid t�von nem is v�rhat� l�nyeges k�l�nbs�g a hozamokban. N�pszer�bbek lehetnek ugyanakkor az ingatlanalapok, �s n�het az �llami kamatt�mogat�s� lak�shitelek kereslete is.

N�h�ny kereskedelmi bank �ltal a mag�nszem�lyek lek�t�tt bet�teire fizetett �tlagosn�l magasabb kamatok (500 ezer forintt�l)

Bankok:

1 h�napra

6 h�napra

12 h�napra

��B lek�t�tt

5,000

5,000

4,750

Budapest Bank

4,900

4,900

4,900

CIB Bank

4,500

-

5,610

IEB

5,000

5,500

5,500

Konzumbank

6,000

5,800

5,300

Postabank

6,000

6,000

6,000

Porsche Bank

5,150

4,900

4,900

Raiffeisen Bank

5,000

5,250

5,200

(Forr�s: Vil�ggazdas�g)

A kamatcs�kkent�si hull�m arra k�sztetheti a befektet�ket, hogy az alacsony kamatok l�tt�n a kock�zatosabb befektet�si form�k ut�n n�zzenek - v�li Fat�r Gyula, a Befektet�si Alapkezel�k Magyarorsz�gi Sz�vets�g�nek eln�ke, aki eml�keztetett: az MNB tavaly novemberi kamatv�g�s�t k�vet�en megfigyelhet� volt, hogy jelent�s �sszegek v�ndoroltak a befektet�si alapokba. Ugyanakkor elmondhat�, hogy a befektet�k nagy r�sze v�rhat�an nem v�llalja a r�szv�nyalapok nagyobb kock�zat�t.

A Magyar H�rlap �ltal megk�rdezett szakemberek v�lem�nye szerint akkor j�r legjobban a befektet�, ha p�nz�t alapokban helyezi el. M�ricz D�niel, a Concorde Alapkezel� Rt. munkat�rsa p�r h�napos tervez�sn�l a p�nzpiaci, illetve a k�tv�nyalapokat aj�nlja. Az el�bbin�l �vi 5 sz�zal�k k�r�li, az ut�bbi - a hozamszintekre �rz�kenyebb - befektet�si forma eset�ben pedig 7 sz�zal�k k�r�li eredm�nyt is hozhat.

R�vid t�v� �s kock�zatmentes befektet�s eset�n persze v�laszthat�ak az �llampap�rok is. K�z�l�k a diszkont-kincst�rjegyek �g�rik a legmagasabb - 5,5-6 sz�zal�kos - hozamot, �s nagy el�ny�k, hogy b�rmikor visszav�lthat�ak.

Azok, akik hosszabb t�v� befektet�sekben gondolkodnak, v�laszthatj�k az �gynevezett vegyes alapokat, amelyekben r�szv�nyek, k�tv�nyek �s �llampap�rok is tal�lhat�k. Ez a fajta befektet�si forma term�szetesen j�val kock�zatosabb, mint a kor�bbiak, azonban a -r�szv�nypiac alakul�s�nak f�ggv�ny�ben - l�nyegesen nagyobb hozam �rhet� el vele. A vegyes alapok hozam�nak emelked�s�re sz�m�t az elemz�k t�bbs�ge, mivel a v�rakoz�sok szerint r�vid t�von a hazai t�zsde teljes�tm�nye is javul, r�ad�sul a k�zelg� EU-csatlakoz�s is kifejti kedvez� hat�s�t a piacra.

Hasonl� kedvez� hozamra sz�m�that a befektet�, ha r�szv�ny- vagy ingatlanalapba fekteti p�nz�t. Az el�bbivel kedvez� r�szv�nymozg�sok eset�n igen nagy nyeres�g �rhet� el, az ut�bbi pedig szint�n az uni�s csatlakoz�s k�zels�ge miatt �g�r jelent�s hozamot. Mindenk�ppen aj�nlhat� azonban, hogy ne csak egy befektet�si form�t v�lasszon ki a befektet�, hanem t�bbf�le alapban tartsa p�nz�t - mondta a Magyar H�rlapnak M�ricz D�niel.

A kock�zatosabb befektet�st v�laszt�knak a k�lf�ldi r�szv�nyek v�s�rl�s�t aj�nlja Mezei �kos, a Buda-Cash Br�kerh�z �rt�kpap�r-keresked�je. A szakember szerint �rdemes a nagy amerikai �s eur�pai c�gek pap�rjai k�z�tt v�logatni. A k�lf�ldi r�szv�nyek v�s�rl�sakor sz�molni kell a 20 sz�zal�kos nyeres�gad� megfizet�s�vel, azonban mivel a k�lf�ldi t�zsd�k sokkal intenz�vebbek a magyar b�rz�n�l, ez�rt nagyobb az �rfolyamok v�ltoz�sa is, �gy nagyobb nyeres�g �rhet� el rajtuk.

Mezei �kos az eur�pai c�gek k�z�l a Siemens, a Nokia �s a Deutsche Telekom pap�rjait aj�nlotta, hozz�t�ve: az amerikai gyorsjelent�si id�szak tapasztalatai azt mutatj�k, hogy a v�rakoz�soknak megfelel�, vagy azt kism�rt�kben meghalad� eredm�nyt �rtek el a v�llalatok. A blue chip-c�gek k�z�l kiemelked� az Intel eredm�nye, �s a Microsoft is el�sz�r fizetett osztal�kot a decemberrel v�gz�d�tt negyed�v ut�n. A k�lf�ldi r�szv�nyek v�s�rl�i �gy is n�velhetik nyeres�g�ket, ha eur��rt vagy doll�r�rt megvett r�szv�nyeiket eladj�k, �s tov�bb gyeng�l a forint.

Imrek Viktor, az OT Bank elemz�je a Magyar H�rlap k�rd�s�re elmondta, hogy most els�sorban forintban �rdemes elhelyezni a megtakar�t�sokat, mivel a v�rakoz�sok szerint legk�s�bb 2 h�napon bel�l a forint �jra s�v sz�l�re er�s�dik, s�t az �v v�g�re ak�r �t is t�rheti azt.

A szak�rt� p�ldak�pp egy 5 milli� forintos t�ke 30 sz�zal�k�t - m�sf�l milli� forintot - fektetne hazai blue chip r�szv�nyekbe, mivel �gy �rfolyam-emelked�s eset�n �rdemben n�vekedne a porf�li� �rt�ke, ha viszont cs�kkenn�nek az �rfolyamok, az �llampap�rok hozama kompenz�ln� a vesztes�get. A portf�li� nagyobbik r�sz�t �llampap�rba fektetn� Imrek Viktor, de itt is megosztan� a p�nzt f�l�ves, vagy 10 �ves futamidej� �llampap�rok k�z�tt - �rja �ssze�ll�t�s�ban a Magyar H�rlap.