A magyar háztartások 60 százaléka takarékoskodik

Nagy-Britannia lakosai egész egyszerűen nem takarítanak meg eleget - állítja egy a napokban közzétett tanulmány. Az IPPR politikai-társadalmi kutatóintézet adatai szerint a szigetország háztartásainak 34 százaléka egyáltalán nem rendelkezik félretett pénzzel, vagyis 66 százalék a spórolósak aránya. A magyarok ugyanakkor még a briteknél is kevesebbet spórolnak: 2001-ben a háztartások mindössze 60 százaléka rendelkezett valamiféle megtakarítással.

Hiába tartozik Nagy-Britannia a világ leggazdagabb országai közé, lakosainak jelentős része egy lyukas garas (penny) megtakarítással sem rendelkezik - olvasható az Institute of Public Policy Research (IPPR) nevű politikai-társadalmi kutatóintézet frissen publikált tanulmányában. Az IPPR adatai szerint a semmiféle megtakarítással nem rendelkező brit háztartások aránya eléri a 34 százalékot, ami óvatos becslések szerint is hétmillió háztartást jelenthet. S bár igaz, hogy ez valamivel kevesebb, mint az öt évvel ezelőtt regisztrált (1997-ben a megtakarítással nem rendelkező brit háztartások aránya 35 százalékot tett ki), a csökkenés csak szimbolikusnak mondható. Hogy a megtakarítások hiányának mi a hátránya, nyilvánvaló: egy esetleges munkaképtelenség vagy a nyugdíjba vonulás a szegénységbe való lecsúszással egyenértékű.

Figyelemre méltó, ám nem meglepő megállapítása a tanulmánynak, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások jóval kevesebbet képesek félretenni jobban "kipárnázott" társaiknál. Évi 10 400 fontos (mintegy négymillió forintos) jövedelemhatár alatt például a háztartások 46 százaléka nem rendelkezik semmiféle megtakarítással. A gyermekeiket egyedül nevelő szülők esetében ez az arány eléri a 67 százalékot. Ez - véli az IPPR - az amúgy is folyamatosan növekvő jövedelmi és vagyonkülönbségek fokozódásához vezet, tekintve, hogy a "pénz pénzt fial". A brit társadalom egyenlőtlenségei persze nem csupán a megtakarítások tekintetében érhetők tetten, a leggazdagabb 2,4 millió háztartás 1300 milliárd fontos összvagyona például 8,66-szorosa a legszegényebb 12 millió háztartás 150 milliárd fontos vagyonának.

A megtakarítások hiányának, illetve annak szegénységgeneráló hatásának tükrében nem véletlen, hogy a brit kormány évek óta spórolásra buzdítja a lakosságot. 1999-ben például bevezették az egyéni megtakarítási számlákat (CISA), amelyek népszerűségét jelentős adókedvezményekkel is igyekeztek fokozni. Ugyancsak a kormány ténykedésének középpontjában áll a nyugdíjrendszer átalakítása, amelynek célja egy piackonformabb, az egyéni megtakarításokat előtérbe helyező szisztéma megvalósítása.

Az amerikaiak sem állnak jobban. A fejlett országok közül a Föld leggazdagabb államának lakossága rendelkezik talán a legkevesebb egyéni megtakarítással. A hitelkártyák világában (amelyek "segítségével" előre elkölthetjük akár teljes éves fizetésünket) az amerikai háztartások 14 százaléka bevételeinél többet költ havonta. Az Amerikai Fogyasztók Szövetségének (CFA) adatai szerint 2001-ben az amerikai háztartások 23 százaléka egyáltalán nem tett félre semmit. A szegény családok (10 ezer dollár, azaz 2,5 millió forint alatti vagyonnal rendelkezők) 41 százaléka sem képes spórolni, egyébként az összes háztartás negyede közéjük tartozik. Továbbra is sokkal rosszabb helyzetben vannak a fekete családok: köztük 32 százalék egyáltalán nem képes semmiféle megtakarításra.

A magyar a Tárki 2001-es Háztartásmonitor felmérése alapján az átlag alatt megtakarító nemzetek közé tartozik. Tavaly a hazai háztartások 60,2 százaléka volt megtakarító (39,8 százalék egyáltalán nem rendelkezett félretett pénzzel), ami a Tárki módszertana szerint azt jelenti, hogy a háztartások mintegy háromötöde rendelkezett folyószámla-lekötéssel és/vagy betétszámlával, értékpapírral, részvénnyel, devizával, életbiztosítással, illetve egyéb megtakarítási formával. Amennyiben ugyanakkor a megtakarítási típusú biztosításokat (életbiztosítás és önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári befizetés) kivesszük, a háztartások alig 44 százaléka rendelkezett 2001-ben megtakarítással. Utóbbi arány némi visszaesést jelent a 2000-es év valamivel 50 százalék alatti értékéhez képest, a kilencvenes évek közepéhez képest azonban egyértelmű javulást mutat.

Érdekes tendencia, hogy közel egy évtizede folyamatosan csökken az adóssággal rendelkező háztartások aránya. 1994-ben például ez az arány még 40 százalék körül ingadozott: tavaly már csupán a magyar háztartások 27 százaléka minősült eladósodottnak (19 százalékuk pénzintézetnek tartozott). A megtakarítás és a tartozás együttes vizsgálata szintén érdekes adatokkal szolgál: a hitellel és megtakarítással egy időben rendelkező háztartások aránya 17, a csak az előbbivel rendelkezőké 10, a csak az utóbbit birtoklóké pedig 44 százalék volt tavaly (29 százalék egyikről sem számolt be).

A Tárki felmérése szerint a magyarok legkedveltebb megtakarítási formája az életbiztosítás: a megtakarító háztartások 47,6 százaléka rendelkezik ezzel. Önkéntes nyugdíjbiztosítása a félretett pénzzel bíró háztartások 32,8 százalékának van, betétkönyve pedig 20,5 százaléknak. Ugyancsak népszerű még a folyószámla-lekötés (16,9 százalék), a lakás-megtakarítás (14,1 százalék), az otthon tartott készpénz (12,3 százalék), a részvény (9 százalék), valamint a deviza (8,6 százalék).

Megfigyelhető, hogy a magyar lakosság az utóbbi években egyre szkeptikusabb lett a tőzsdei befektetések iránt. Még 2000 végén is az összes részvény majd tíz százaléka összpontosult a háztartások kezében. Idén júniusban ez az adat nem sokkal haladja meg az öt százalékot. S mindez egy egyre szűkülő piacon. Ha kisebb mértékben is, de hasonló folyamatok játszódnak le az állampapírok frontján: itt jelenleg minden 13. papír van honfitársainknál.

(Magyar Hírlap)