Vándorútra kelt bin Laden aranya

Mintegy 15 millió dollárnyi aranyat csempészett ki október-novemberben Afganisztánból az al-Kaida. A bin Laden-féle terrorszervezet pénzügyi gerincoszlopát alkotó nemesfémkészlet először a pakisztáni Karacsiba, onnan pedig a hírhedt havalán (a muszlim országokban elterjedt titkos, zárt pénzközvetítői hálózat) keresztül a dubai ARY csoporthoz került. Az arany további sorsáról nincs információ.

Kizárólag az éj leple alatt vonultak, nappal pedig a barlangokba húzódva cselezték ki az amerikai kémgépeket. Nyomot nem hagytak hátra: az öszvérek patáját és saját sarujukat rongyokba bugyolálták. Így csempészett át tavaly október-novemberben közel másfél tonna aranyat Pakisztánba az al-Kaida. Az afgán-pakisztáni hegyvidék nehezen járható ösvényeihez képest a határ túloldalán már jóval könnyebb volt a helyzet: Pakisztán sok ezer kilométeres - s kellő kenőpénzzel rendőrmentesített - útjain a szállítmányok két nap alatt Karacsiba értek. A milliós kikötőváros forgataga aztán az aranyrudakat elnyelve végleg megtette a magáét.

Mintegy 15 millió dollárra taksálják az amerikai nyomozói szervek az al-Kaida által kicsempészett arany értékét - állítja a Washington Post. A neves amerikai lap szerint az évek alatt a különböző afganisztáni rejtekhelyeken felhalmozott nemesfémkészletek az Oszama bin Laden-féle terrorszervezet pénzügyi gerincoszlopát alkotják, ezért nem lehetett azt veszni hagyni. A másfél tonnányi, a CIA előtt ismeretlen helyen tárolt arany így került föl az öszvérek hátára, s "szivárgott át" - állítólag a tálibok jóváhagyásával - Pakisztánba.

A Bin Laden-arany holléte azóta állandó izgalomban tartja az amerikai titkosszolgálatokat, melyek nem csupán Pakisztánban, hanem az Egyesült Arab Emirátusokban, Egyiptomban, Európában és az Egyesült Államokban is gőzerővel kutatnak a szállítmány után. A "titokszervek" erőfeszítései persze nagyon is érthetőek - jegyzi meg a Washington Post -, hiszen a súlyos milliókból akár egy újabb szeptember 11-e is könnyedén finanszírozható lenne.

Jelentősen nehezíti ugyanakkor az amerikaiak dolgát, hogy az aranyat Karacsiban nagy valószínűséggel az úgynevezett havala szívta fel. (A havala a muszlim országokban elterjedt titkos, zárt pénzközvetítői hálózat, amely a bankoknál is gyorsabban és biztonságosabban juttatja el a címzetthez a pénzeket.) Ez pedig azt jelenti, hogy a hagyományos nyomozati metódusok - mint például a bankműveletek nyomon követése, a vámhatóságok bevonása, informátorok alkalmazása - nem vezetnek eredményre.

Nem könnyíti meg az amerikaiak erőfeszítéseit, hogy az arany túlnyomó része a havalán keresztül minden bizonnyal a hírhedt dubai ARY csoporthoz került (az amerikai pénzügyminisztérium egy tanulmánya Pakisztánt, Indiát és Dubait jelölte meg a havala "arany háromszögeként"). Az arany- és ékszer-kereskedelemben érdekelt ARY csoport ugyanis az Egyesült Arab Emírségek egyik legbefolyásosabb vállalata; Abdul Razzak, a cég pakisztáni származású vezetője bensőséges viszonyt ápol a legfelsőbb politikai körökkel is. Az 1998-ban 1,1 milliárd dolláros forgalmat produkált ARY csoport kiterjedt üzlethálózattal rendelkezik (van érdekeltsége Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is), s saját urdu és angol nyelvű műholdas televíziót (a londoni székhelyű ARY Digitalt) birtokol. A CIA szerint mindemellett aktív támogatója az al-Kaidának, s kapcsolatokat ápolt a tálib rendszerrel is.

Abdul Razzak, a cégcsoport elnöke mindenesetre élesen tagadja, hogy bármiféle köze lenne az al-Kaida-aranyhoz, ám a CIA sejtései szerint a bizonyos másfél tonnát valahol arrafelé kell keresni. Konkrét bizonyítékok mindazonáltal nincsenek a szolgálat kezében, így viszont továbbra is marad a sötétben tapogatózás.

Nyom nélkül "postázott" pénzek

Az arabul bizalmat jelentő havala alapja valóban a bizalom. A havala rendszerében ugyanis minden dokumentálatlanul, "úriemberek megállapodásaként" működik. A bizalom elvesztése ugyanakkor végzetes lehet: az üzletfeleit átverő tag rendszerint átvágott torokkal végzi. A havala évszázadok óta létező, titkos, zárt pénzközvetítői hálózat, elsősorban a muszlim országokban, az indiai szubkontinensen, valamint Afrikában működik. A pénz feladója elég, ha besétál a havala helyi - arab országokban általában a bazárban székelő - rezidenséhez, leteszi a pénzt, s megadja a címzett paramétereit. A cserébe kapott jelszót közli a címzettel, aki annak ismeretében akár rögtön fel is veheti az adott összeget. A havala által évente áramoltatott pénz összegét 10 milliárd dollárra taksálják.

Molnár Sándor

(Magyar Hírlap)

Korábban:

PR-cégek a bin Laden vállalatért
(2001. november 23.)

Oszama bin Laden mézben csempészi fegyvereit
(2001. október 12.)

Fogd rá Bin Ladenre!
(2001. október 11.)

Bin Laden bankja európai sztárbankok ügyfele
(2001. szeptember 27.)

A bin Laden-klán vállalatbirodalma
(2001. szeptember 21.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből