A ciklus legkisebb fizetésimérleg-hiányát várják

Vágólapra másolva!
A jelenlegi kormányzati ciklus várhatóan legkedvezőbb fizetésimérleg-adatát publikálja a jegybank, ebben a kérdésben gyakorlatilag minden piacelemző egyetért. A várakozások szerint a fizetési mérleg deficitje mindössze 900 millió euró lehet, amely messze elmarad az év elején várt 2,5 milliárdtól. A leköszönő kormány országlása alatt a fizetési mérleg deficitje évről évre csökkent, ám ez inkább következménye a világgazdasági folyamatoknak, mint a tudatos gazdaságpolitikának.
Vágólapra másolva!

A tavalyelőtti 1,62 milliárd eurós deficittel szemben, 2001-re már csak mintegy 900 millió eurós fizetésimérleg-hiányt várnak a Reuters által megkérdezett pénzpiaci elemzők. Hasonló eredményre jutott a Napi Gazdaság pénteken közölt felmérése. A hivatalos vélemények szerint is nagyon jó évet zárt ebből a szempontból a gazdaság: a pénzügyi tárca decemberben a várakozásait már az 500-1000 milliós tartományra csökkentette, s Járai Zsigmond, a jegybank elnöke is több nyilvános fórumon kijelentette, hogy a deficit várhatóan egymilliárd euró alatt lesz. Pedig a tavalyi év gazdasági folyamatainak megítélése az év elején még messze nem volt ilyen kedvező: a 2000-es adat is meglepte az elemzőket, ugyanis előző években megszokott decemberi profitkivonás elmaradt, így akkor egyszeri hatásokkal magyarázták a kedvező fizetésimérleg-hiányt, ami akkor 1,6 milliárd euró lett. Így az év elején a kutatók - és a kormányzati szervek is - a fizetési mérleg romlásával számoltak: az első hónapokban még 2,5 milliárdos deficitet vártak. Ám a hónapról hónapra kijövő kedvező adatok hasonló pályát írtak le, mint 2000-ben, majd a nyár közepén csökkenni kezdett a hiány mértéke, miután négy egymást követő hónapban is többlet keletkezett a mérlegben.

A jelenség előtt, mind a piaci elemzők, mind a kormányzat értetlenül állt, olyannyira, hogy az év utolsó hónapjában egy informális találkozó keretében Varga Mihály pénzügyminiszter és a piaci elemzők közösen próbáltak magyarázatot találni a már "megmagyarázhatatlanul" kedvező adatra. A jegybank májusi döntése, a forint árfolyamsávjának kiszélesítése, a forint felértékelésével az exportot drágította, míg a importot olcsóbbá tette. Így a lakossági kereslet növekedésével meginduló vásárlási célú import leronthatta volna a külkereskedelmi mérleget, illetve a fizetési mérleget. Ráadásul a világgazdaság lassulásával a magyar ipar növekedésének üteme hónapról hónapra lassult, aminek a józan várakozások szerint a kivitel mérséklődésével kellett volna járnia. Ám egyik várt esemény sem következett be: a export az első tizenegy hónapban 13,9 százalékkal, míg a behozatal 11,9 százalékkal nőtt. A kivitel ilyen erőteljes bővülését az elemzők a magyar ipar - előre nem látott - versenyképességének javulásának tudják be. Az import a kiviteltől elmaradó növekedésének másik oka - az elemzők egyöntetű vélekedése szerint -, a magánberuházások, pontosabban a beruházási célú import elmaradása. A beruházások tavaly az első háromnegyed évben alig 3,9 százalékkal nőttek, amely mintegy fele a biztonságos gazdasági növekedéshez szükséges beruházási aktivitásnak.

A kedvező fizetési mérleghez viszont hozzájárult az idegenforgalom, amelynek a nettó bevételi többlete mintegy 350-400 millió euróval haladta meg a 2000-es eredményeket, s az olajárak tavaly év közben tapasztalt csökkenése is az alacsonyabb hiány kialakulását segítette.

A kedvező egyensúlyi mutatókat a kormány hajlamos - retorikai szinten - a gazdaságpolitika eredményének feltüntetni, ám ennek bizonyítása egyelőre elmaradt. A tény viszont az, hogy a költségvetés - a világgazdasági recesszió hatásait ellensúlyozandó - jelentősen növelte költekezéseit. A jegybank számításai szerint 1999-ben és 2000-ben az államháztartási kiadások reálértéken csökkentek, ám tavaly már a GDP 2,5 százalékára - mintegy 360-380 milliárd forintra - rúgott az államháztartás keresletgeneráló hatása. Ha ehhez hozzátesszük a tavalyi év első tizenegy hónapjában mért 6,3-7,7 százalékos reálbér-növekedését, éppenséggel nem jellemezhetjük óvatos, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikának. Az állami beavatkozással a gazdasági növekedést 3,5 százalék felett lehetett tartani, úgy hogy az nem járt az egyensúly romlásával, ám hogy ez a kedvező helyzet a gazdaságpolitikát is meglepte, nyomon követhető a fizetési mérlegre adott előrejelzések változásában: a pénzügyi tárca még tavaly decemberben 1-1,5 milliárd eurós, azt megelőzően júniusban 2-2,4 milliárd euró között mozgott a PM prognózisa, míg a költségvetés benyújtásakor 2,3-2,5 milliárddal számoltak.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)