Szigorodhatnak a földszerzés feltételei

Az ősz végére felgyorsulhat a szántófölddel, birtokpolitikával, nemzeti földalappal kapcsolatos törvénykezési munka. A több törvényt magába foglaló csomag előkészítését egyrészt az agrártárca, másrészt a Miniszterelnöki Hivatal szakcsoportja végzi. Eközben a pártok saját elképzelései is körvonalazódnak, melyek a választási agrárprogramok részei.

Kísértetiesen megismétlődni látszanak a négy évvel ezelőtti történések: legalábbis, ami a földügyeket illeti. Ahogy az előző kormánykoalíció, a mostani is a választási ciklus végére érzi úgy, hogy valamit tenni kellene a földügyekben. A különbség annyi, hogy a jelenlegi kormányt az idő is szorítja: a néhány év múlva bekövetkező EU-csatlakozás miatt sürgőssé válhat életképes birtokok kialakítása, és a külföldiek földszerzésének az EU-által is elfogadható korlátozása.

A Horn-kabinet 1997-ben terjesztette be földtörvény-módosító javaslatát, amely az 1994. évi földtörvény tulajdonszerzésre vonatkozó intézkedéseit ésszerűen liberalizálta volna azzal, hogy szigorú feltételek mellett jogi személy számára is lehetővé tette volna a termőföld-vásárlást. Az akkori ellenzék ezt aláírásgyűjtéssel és politikai harccal akadályozta meg.

Az 1998-as választások óta lényegében semmi nem történt földügyekben: csak magánszemély vásárolhat földet, fejenként maximum 300 hektár nagyságban. A földpiac - belső fizetőképes kereslet hiányában - azóta is pang, az árak 4-5 éve lényegében változatlanok, azaz nyomottak. Az EU-tagországok, a befektetők még ma is 10-20-szor olcsóbban vehetnének magyarországi termőföldet, mint hazájukban.

Ezen az állapoton a befagyasztott hazai földpiac nem képes változtatni, azaz az árdifferenciák megmaradnak a csatlakozás utáni években is.

Ezt felismerve a kormány döntött: állami beavatkozással és kontrollal megbolygatja a földpiacot, s megpróbálja az árakat elfogadható mértékben emelni, ugyanakkor kedvezményes áron földhöz juttatni az arra érdemes - kizárólag - magyar gazdálkodókat.

Ennek érdekében átfogó programot kell kidolgozni, amely négy részből áll. Először is az agrárkormányzat - az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet segítségével -, valamint a Miniszterelnöki Hivatal készít birtokpolitikai koncepciót. Amennyiben ezek közül a kormány kiválasztja a neki tetsző változatot, befejeződhet a birtokrendezésről szóló törvény előkészítése. A birtokrendezés lényege életképes nagyságú területek kialakítása: a mostani 2 millió tulajdonos kezében lévő, átlagosan 1,7-2 hektárnyi területek koncentrációjával, lehetőleg egyben lévő birtoktestek, földterületek megteremtésével. A tapasztalatok szerint 80-100 hektárnyi búzaföld tudja egy-egy család megélhetését gondtalanul biztosítani. Vegyes gazdaságban, ahol a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkoznak, átlagosan 50-60 hektár kell a biztos megélhetéshez.

Mindennek gyakorlati megvalósítását szolgálja a Nemzeti Földalap, amelyről évek óta képtelen volt dönteni a kormány. Rendezni kell a földtörvényt is az új koncepció szerint, amely várhatóan a földszerzés feltételeinek szigorítását jelentheti. A törvények, koncepciók kidolgozását nyár végére határozták meg, hogy az őszi törvénykezési ciklusban tárgyalni lehessen a témakört.

A kormányfő az MDF-frakciónál tett legutóbbi látogatásán egyetértett azzal a közel két éve megfogalmazott, Parlament elé benyújtott, de nem tárgyalt koalíciós hárompárti módosító indítvánnyal, amely a földtörvény szigorítását jelentené, elképzelhetően még az ősz folyamán. Ez lényegében a továbbiakban is csak a természetes személyek termőföld-vásárlását engedélyezné, de szűkítené a jogosultak körét. Mégpedig kimondaná, hogy csak a helyben, vagy 30 kilométeres vonzáskörzetben lakó mezőgazdasági foglalkozású lakosság vásárolhatna földet. Hasonlóan szigorítanák a haszonbérlet lehetőségét is.

Orbán Viktor utóbbi másfél hétben tett nyilatkozataiból kiderül, hogy a földügyekkel, birtokpolitikai alapelvekkel, sőt az üzemméretnek, valamint a családi gazdaság fogalmának meghatározásával, jövőjével ma egy szűk csoport dolgozik a Miniszterelnöki Hivatalban, s munkájukkal a nyár végére végeznek.

Mindeközben körvonalazódni látszik az EU-csatlakozás egyik nagy kérdése, vajon Brüsszel hány évre ad felmentést Magyarországnak, hogy ne engedje be földpiacára a külföldi vevőket. - kérdésre az EU még nem adott végleges választ, de a tőke szabad mozgása című csatlakozási tárgyalási fejezet múlt héten zárult: s kiderült, Brüsszel hajlandó lesz 7 éves átmenetet adni. Magyarország viszont ezzel szemben vállalta, hogy a három évig itt élő, letelepedési engedéllyel, állandó lakhellyel rendelkező külföldi magánszemélyek is vásárolhatnak termőföldet - a magyar természetes személyekkel azonos feltételek mellett.

A készülő földügyi csomag azonban akár magát a derogációt is feleslegessé teheti, ha sikerül olyan szigorú szabályokat törvényi formába önteni, mint például a hároméves helybenlakás kritériuma. Ezek a kitételek elfogadottak az unión belül is, példa erre a dán földforgalom szabályozása.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)