Példátlan jegybanki kamatemelés

A Monetáris Tanács pénteki rendkívüli ülésén azonnali hatállyal, 9,50 százalékról 300 bázisponttal, 12,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Járai Zsigmond csak átmeneti jelenségnek tartja a forint gyengeségét, ezért "nem túl ideges", és Medgyessy Péter miniszterelnök is nyugtatja a piacokat. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint a kamatemelés vélhetően stabilizálja a forint árfolyamát, de hosszabb távon akár súlyos károkat is okozhat.

Barcza György, az ING Bank elemzője szerint a piac fogja eldönteni, hogy elég volt-e a 3 százalékos kamatemelés, ám valószínűleg a pénteki jegybanki korrekció stabilizálja a forint árfolyamát.

Az elmúlt napokban csak mérsékelt volt a nyomás a forinton, ám ezt a spekulációt némileg felnagyította a környező országok gazdasági helyzetének alakulása, ami szintén nem kedvezett a magyar deviza árfolyamának - tette hozzá az elemző, aki kiemelte, hogy a mostani kamatemelés mértéke ékes bizonyíték arra, hogy a jegybank mennyire elkötelezett a forint árfolyamát illetően.

Bizalmi válság van

A Hamilton International Tőzsdeügynökség Rt. devizakereskedője, Szántó András szerint rövid távon erősödni fog a forint, míg a hosszú távú mozgásokat nehéz megjósolni. Az állampapírpiacon mintegy 2200 milliárd forintnyi állampapír van külföldi kézben, így könnyen kiszámítható, hogy a forint gyengülése és a mostani kamatemelés miatt mintegy 80 milliárdnyit buktak az elmúlt napokban a befektetők, akik ha tömegesen kezdenek el kiszállni - állampapírt adnak el forintét, majd azt euróra váltják - összedönthetik a forint árfolyamát. Azonban a piac sok szereplőből áll - tette hozzá az elemző, így könnyen lehet, hogy a gyenge árfolyam új befektetőket vonz.

Szántó András ugyanakkor megemlítette, hogy Csehországban is költségvetési és folyó fizetési mérleg gondokkal küszködnek, mégsem gyengül a korona, ugyanis ott bizalom van a piacokon, míg nálunk - véli az elemző - az elmúlt év sorozatos monetáris baklövései és ellentmondásai miatt bizalmi válság alakult ki.

Az OTP Bank Rt. elemzőjének elmondása szerint a külföldiek kezében lévő jelentős mennyiségű állampapír-állomány nagymértékben leértékelődik a jegybank lépésével. Vojnits Tamás ugyanakkor pozitívnak nevezte, hogy az MNB nem engedte el a forintot, és védi középtávú célját. Hozzátette: elképzelhető, hogy ez rövid távon megfogja a forintot, és kiviszi a spekulációs feszültséget az árfolyamból.

Az elemző szerint az árfolyam középtávú alakulása elsősorban a fundamentumokon múlik. "A Monetáris Tanács közleménye - azzal, hogy jelezte a hiány, illetve a finanszírozási igény várható csökkenését - a kamatcsökkentés beárazását üzente a piacnak" - mondta a távirati irodának Vojnits Tamás.

Értelmetlen lépés volt a kamatemelés

Értelmetlen lépés volt a Magyar Nemzeti Bank 300 bázispontos kamatemelése, de ezek után valóban lehet majd aggódni a magyar gazdaság fundamentumai miatt, noha ezek a fundamentumok, ahogy azt az MNB állítja, nem adtak okot a kamatemelésre - mondta Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a távirati irodának.

A kutató szerint a jövő évi 3,8 százalékos államháztartási hiány elfogadása után még akkor sem lehet beszélni a magyar gazdaság fundamentumainak romlásáról, ha a gazdasági növekedés élénkülése nyomán a fizetési mérleg romlik és a háztartások megtakarításai nem nőnek. Neményi Judit - aki 2001-ig a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt - úgy véli, hogy drasztikus kamatemelés csak akkor lett volna indokolt, ha tőkemenekítésre utaló egyértelmű jelek vannak.

"Mivel az Államadósság Kezelő Központ honlapján jelenleg csak a hétfői adatok láthatók, ebből a tőkemenekítés nem olvasható ki. Ha viszont az MNB észlelt tőkekimenekítést, akkor az szükségessé tehet - a válságkezelés idején - elfogadható kamatemelést, amelynek mértéke a mostaninál is jóval nagyobb lehet" - tette hozzá a Pénzügykutató főmunkatársa.

Véleménye szerint az MNB inflációs célkövető rendszerének hitelessége gyenge, s ennek egyik következménye az erősen kilengő forintárfolyam is. A kamatemelést kommentálva a kutató úgy vélte: "nincs olyan ország, amely képes a jelenlegi gazdasági körülmények között 12,5 százalékos kamatot kitermelni".