Közös inflációs célt akar a kormány és az MNB

A kormány és a jegybank közös inflációs célt kíván kitűzni 2005-re. A számról még egyeztet a pénzügyminiszter és a jegybankelnök - jelentette be Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a bank és a Magyar Közgazdasági Társaság vállalatvezetőknek tartott konferenciáján kedden. A jegybank elnöke szerint a jövő évi inflációs cél nem teljesíthető.

Az idén várhatóan 3 százalékkal növekszik a GDP és a gazdaság bővülése jövőre sem lesz lényegesen nagyobb - mondta a konferencián Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a növekedés motorja az idén még a magas lakossági kereslet, jövőre azonban ennek egy részét átveszi a külpiaci élénkülés. Kedvezőnek nevezte, hogy Magyarország főbb külkereskedelmi partnereinek importja nő, kedvezőtlen azonban a magas világpiaci olajárszint, illetve a dollárral szemben erősödő euró.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az erőteljes dezinflációhoz a vállalatok csak lassan alkalmazkodtak. A 2001 közepén még 10 százalék fölötti infláció az idén az év elején 4 százalék alá mérséklődött, ennek ellenére a bérek éves emelkedése még mindig 8 százalék körül van - mondta. A termelékenységet meghaladó bérnövekedés lehetséges magyarázatai között említette a regionális munkaerőhiányt, illetve, hogy a vállalatok nehezen hisznek az infláció csökkenésében.

Hamecz István még mindig túl magasnak nevezte a költségvetés hiányát, ami mint mondta, az idén GDP-arányosan 6 százalék körül várható. Hozzátette, hogy a csatlakozás előtt álló 10 ország közül Magyarországon a legmagasabb, 50 százalék körüli az állami újraelosztás aránya. Hangsúlyozta, hogy nem szükségszerű a magas deficit, mivel több csatlakozó országban annak ellenére gyors a növekedés, hogy nincs magas költségvetési hiány.

Az infláció alakulásával összefüggésében Hamecz István elmondta, hogy az áfa és a jövedéki adók emelése közvetlenül egy százalékponttal növeli a fogyasztói árakat. A fogyasztóknak ez többletteher, de a vállalatoknak nem jelent többletbevételt, ez kizárólag az államkasszát gyarapítja - tette hozzá.

Az optimális infláció 3 százalék körüli, - véli az igazgató - ennél tartósan magasabb, vagy alacsonyabb index csökkenti a növekedést. Hangsúlyozta, hogy gyengébb árfolyammal tartósan nem lehet élénkíteni a gazdaságot.