Kamatot csökkentett az MNB

A Monetáris Tanács 2003. január 15-i határozatával 2003. január 16-i hatállyal 8,50 százalékról 100 bázisponttal 7,50 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent közleményből.

Az MNB szerdai 1 százalékpontos kamatcsökkentése után a térséggel foglalkozó londoni befektetési elemzők között nem volt teljes a konszenzus abban a kérdésben, hogy a jegybank pénzügypolitikájának előterében még mindig az inflációkövetés áll-e.

Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez londoni irodájának feltörekvő piaci tanácsadója szerint szerda délutánra igen erőssé vált a forintra nehezedő, felfelé irányuló nyomás, sok külföldi bank vásárolta a magyar valutát, és az MNB-nek interveniálnia kellett. Mégis meglepő, hogy a jegybank ilyen gyorsan megadta magát - tette hozzá. Slater szerint a hirtelen kamatcsökkentés közvetlenül a szerdai nagy nyomás következménye volt, ráadásul nem volt túl hatékony, hiszen a forint nem gyengült a kamatcsökkentés után.

Az elemző szerint a szerdai lépéssel bebizonyosodott, hogy az MNB az árfolyampolitikát teljes mértékben a forinterősödés megfékezésének szentelte. A jegybank nyilvánosan nem fogja ezt kijelenteni, de az inflációs célkitűzés mára a második helyre szorult - mondta Slater. Az elemző véleménye szerint az idén bizonyosan lesznek még kamatcsökkentések, főleg azután, hogy a szerdai lépés nem gyengítette a forintra nehezedő nyomást. Slater szerint annak a veszélye sem zárható ki, hogy végül szélesíteni kell a forint sávját.

Dwyfor Evans, a Bank of America térségi stratégája szerint a jegybankból egy napon belül érkező ellentmondó jelzések bizonyos mértékű bizonytalanságot keltenek a piacon. Ebben a környezetben a piac továbbra is célkeresztjében fogja tartani a forintsáv erős végét, egészen addig, amíg az MNB nem teszi sokkal világosabbá álláspontját. Evans szerint a bank a sáv védelme és az inflációs célkitűzés tartása között kénytelen egyensúlyozni, és egyszerre a kettő nyilván nem megy.

Az elemző szerint valószínű, hogy a monetáris politikában megmaradt az inflációkövetés elsődleges szerepe, mert ellenkező esetben az MNB már hétfőn kamatot csökkentett volna. A szerdai kamatcsökkentés inkább pánikreakciónak tűnik - tette hozzá.