Jön a Széchényi Terv utódja

Vágólapra másolva!
Jövőre is meghirdetik a pályázatokat a kis és közepes vállalkozások számára, de nem a Széchenyi Terv, hanem a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretei között - derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített előterjesztéséből.
Vágólapra másolva!

A Széchenyi-terv pályázati mechanizmusa bonyolult, nehezen átlátható, bírálati rendszerében nem egységes elvű - áll a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Széchenyi-tervről készített jelentésében.

A Miniszterelnöki Hivatal internetes honlapján közzétett jelentés szerint az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a Széchenyi-terv pályázati rendszere megfelel-e a jogszabályi előírásoknak; megfelelően meghatározták-e a pályázati célokat, áttekinthető-e a döntési rendszer, átláthatóan nyomon követhető-e a pályázati kiírások útja a szerződéskötésig. A vizsgálat szerint a folyamatos pályáztatási és bírálati rendszer a pályázatok összevetését csak korlátozottan biztosította, ezért sérülhetett a legjobbak támogatásának elve és a pályázók esélyegyenlősége.

A bírálati rendszer jellemzője volt továbbá, hogy a pályázatokban szereplő elképzelések alapján, a vállalkozás helyzetére tekintet nélkül nyújtott támogatást olyan projektekhez, amelyek a pályázati feltételeknek megfeleltek. Ezek ugyanis nem zárták ki a pályázók köréből azokat, akik nem rendelkeztek lezárt, teljes gazdasági évvel, illetve gazdálkodásuk veszteséges volt.

A Széchenyi-terv keretében a 2001 januárjától 2002 júniusáig megjelent mintegy 190 pályázati felhívásra 2001-ben 13 697, 2002. első félévében 14 782, összesen több mint 28 ezer pályázat érkezett, amelyből - a GM pályázati rendszerében - a vizsgált időszakban 13 700 pályázat 153,8 milliárd forint támogatást nyert el.

A vizsgálat megállapította, hogy a programok finanszírozását szolgáló célelőirányzatok szabályozási szintje nem volt egységes. A Kehi szerint az előirányzatok felhasználásáról szóló döntési jogkör és az ellenőrzési jogosultságok szabályozása nem volt megfelelő szintű, magas volt a pályázat nélkül kiosztható támogatási jogcímek száma.

A Széchenyi-terv pályázati rendszere lényegében közvetlen tőkejuttatással a magánszemélyek, magánvállalkozások vagyongyarapodását segítette úgy, hogy az állam az általa "befektetett" költségvetési forrásokkal még csak üzletrészt sem szerzett - állapítja meg a jelentés. A jelentés szerint a pályázatokról szóló döntések szubjektívvé váltak az értékelési szempontok, a felhasználható keretek meghatározásának és ismeretének hiánya miatt. A jelentésből kiemeli, hogy a GM-en belül nem volt a pályázati rendszernek egyértelmű felelőse, ezért a miniszter alatti szintek felelőssége nem volt egyértelmű. A bizottságok javaslatától eltérő miniszteri döntések indoklását nem dokumentálták, esetenként a tárcavezető döntése a főosztályok javaslatára épült. A Kehi szerint nem érvényesült kellően a követelményrendszer, az ellenőrzés és a monitorozás. A Kehi szerint további jelentős kockázati tényező, hogy az ellenőrzési rendszer és a működési feltételek nem a pályázati rendszer megindításával egy időben teremtődtek meg. Az ellenőrzések száma rendkívül kevés - állapítják meg a jelentésben. A jelentés szerint a rendszer pozitívumának tekinthető azonban, hogy egy szervezetbe kerültek a pályázatkezelés központi funkciói, elkülönültek a kiírás és a kezelés operatív feladatai.

A vizsgálat szerint érdemes megőrizni és tovább fejleszteni a pályázatkezelők egy részénél - kiemelten az Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-nál - létrejött tudásbázist, megszerzett know-howt és informatikai rendszert, amelyre egy korszerű, EU-konform pályázatkezelési rendszer építhető. A Széchenyi-terv közgazdasági értelemben nem terv, hanem eltérő eredményű, hatékonyságú programok halmaza - áll a jelentésben. A hivatal megállapította, hogy a Széchenyi-terv végrehajtására vonatkozó előterjesztést a kormány ülésének hivatalos napirendi pontjaként nem tárgyalta, megindításának, végrehajtásának feladatait sem törvény, sem kormányrendelet, sem kormányhatározat nem fogalmazta meg. A jelentés szerint a célokhoz rendelt forrásokat nem határozták meg: a 2001. és a 2002. évi költségvetési törvényben Széchenyi-terv címen költségvetési forrás nem jelent meg. Az egyes célelőirányzatok szöveges indoklási részében - a vizsgálat szerint - az esetenként megjelenő utalás nem tekinthető forrásmeghatározásnak. Így a Széchenyi-terv a vizsgálat szerint a költségvetési terv és a programfinanszírozás követelményei szemszögéből nem tekinthető tervnek.

A Kehi megállapítja: sérültek a tervhez rögzített egyes alapelvek. A hivatal szerint ugyanis nem következetesen jelentek meg a célokhoz rendelt eszközök. Emellett a terv meghirdetett program struktúrája eltér a ténylegesen működtetettől. A GM beszámolójában rendszeresen hat programról ad tájékoztatást, amelyből kettő nem szerepelt a meghirdetett program struktúrájában.

A jelentés szerint a nyitott tervezés és a nyitott terv alapelvének hangsúlyozása és gyakorlati értelmezések következménye, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi és miért tartozik pontosan a Széchenyi-tervhez. A vizsgálatból kiderül, hogy nem átlátható a terv prioritás-rendszere. A Kehi szerint bár a célok kvalitatív jellegűek, terv programjai és alprogramjai és a pályázati kiírások esetlegesen tartalmazzák az elvárt eredményekre vonatkozó valamilyen teljesítmény értéket. Emiatt a programok és a pályázatok céljai nem vethetők össze egyértelműen, a jelentést készítők szerint.